Hamu és Feltámadás

„Magyarországon egy város van” kontra „bunkó pestiek”, „vagy budapesti vagy budai, de nem pesti” kontra „sznob, újgazdag köcsög budaiak”. Alant kibogozzuk a kocsmák cigifüstjébe vesző, ám mégis újra meg újra előkerülő örökzöld témát: Buda vagy Pest? Vagy esetleg csak a vidék?

 Mostanában kialakult egy olyan, kicsit értelmezhetetlen szokás, hogy bizonyos műsorokat mindenki utál és bár a többség állítja, hogy ő aztán még sohadesoha, valójában mindig tisztában van azzal, hogy éppen kit és miért kell olyan rohadt módon gyűlölni mint senki mást az egész univerzumban. Ez már csak azért is hülyeség, mert valójában igenis érdekel mindenkit, hogy miközben Gigi azt mondja a riportszobában, hogy nem is történt semmi, a csávója utal arra, hogy bizony dugás volt a szállodában. És most nézz a szívedbe és őszintén felelj: tényleg nem tudod, hogy miről van szó? A továbbiakban piroskarikás tartalmak is előfordulnak, szóval ha nem vagy idősebb Szlovákiánál, akkor maradjunk is ennyiben.

Vannak posztok, amik mindenképp megszületnek, hiába harcolsz ellene. Ez egy ilyen. Kb két hónapja kezdődött, akkor még úgy tűnt, ilyen-olyan okokból nem írom meg végül. Aztán a minap történt valami, ami felmelegítette a sztorit. Megmondom mi a közös egy református gimiben és egy autógyárban.

A metrón utaztam a Keletihez, ahol egy születésnapot kellett ünnepelni a Barlang Sörözőben, és velem szemben az ablakon megláttam egy regény hirdetését: Vass Virág Sokszor csókol, India! című (leendő?) bestsellere nézett velem farkasszemet. A plakáton volt egy rövid idézet is, ami így kezdődött: "Nonita gyakran autózott lehúzott tetőablakkal monszun idején..."

Megérkezett hozzánk az egyenletességében tökéletes irodalmi félóra következő felvonása. Hatalmas kérdés azoknak, akik nem olvasták el a címet, hogy miről fogunk ma beszélgetni. Minthogy a címet szoktam utoljára megírni, eme sor megfogalmazásakor, még elképzelésem sincs, hogy mégis mi lesz ez. De már ki is találtam. Lássuk, hogy mi az a sajtószabadság, na meg, hogy ki a tököm az a Szalai Annamária! Eheti témánk tehát a DRÁMA.

Magamra vállaltam az évadnyitó epizód megírását (fővesztésnél jóval kellemetlenebb: „nincs szex egy életre” terhe mellett). Az óév utolsó bejegyzése a múlt eseményeiről szólt főleg, most kicsit a jövőbe kacsingatva kacérkodok majd pár politikushoz méltó ígérettel (és ha már politikusságosság, akkor legyen interjú jellegű, az sokkal menőbb). Lesz minden, mert az a semmi, ami van, az egyszerűen nem mehet így

Eljött hát 2010 vége, mindenki örömködjön, újabb lehetőség az ivásra. Odakinn zergebaszó hideg van, idebenn meg, reméljük, lesz sör és sok egyéb. Addig meg összegzünk, statisztikázunk, egyeseket megdicsérünk, másokat nyilvánosan megalázunk.

Van az úgy, hogy az ember nem sajnálja, hogy lebasszák, tudja, érzi, hogy megérdemli, hogy a másik mindenféle bántó szándék nélkül hívja gyerekesnek vagy szar embernek. Szép dolog ez. A spontaneitás dicsérete következik.

Bevallotta, hogy Húsnak hívják, és tanulmányt ír az energiatakarékos izzókat használó emberek pszichológiájáról.

Volt már összehasonlító dalelemzésünk, és mi olyanok vagyunk, hogy nem feledkezünk el a sorozatnak szánt dolgokról, így most összehasonlító sztárelemzés következik. Terítéken Stefani Joanne Angelina Germanotta és Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro.

Sziasztok, a nevem Hús. Első blogbejegyzésem. (szipp) Megható és nemes pillanat ez, Hölgyeim és Uraim. Tudok is hoppá! egy ősi dakota viccet székelyül! Először is köszönetemet fejezném ki a foenix.blog.hu létrehozóinak, hogy csekélységem intellektusával egy sárcsomónyit hozzátapaszthat eme szárnyalások felhőkarcolónyi fecskefészkéhez. Jelentéktelenségem kevéssé izgalmas témákat fog feszegetni, mint szerkesztőtársaim, de remélem el fogok tudni szórni már gondolatmagvat az agyakban.

 Lassan, de biztosan közeledik Karcsi bácsi, mindenki különböző boltokban lófrál, egyre kétségbeesetten keresve egy ötletet, amivel meglephet valakit, akit szeret. Lehet erről rosszat is és jót is mondani, az sincs kizárva, hogy írok erről is valamikor, de a lényeg jelen pillanatban nem ez.

Kérem szépen, blogtörténelmet írunk (!!), szk-rel iszunk (nem ez a történelmi eset) és élőben, csak nektek, csak itt, csak most ezt leblogoljuk.

Nekem reggel kezdődött minden. Unalmas csütörtök volt, már az elején bosszúsággal. Tipikusan az a nap, amiről előre tudja az ember, hogy mocskosul nehéz lesz józanul befejezni. Késsel a hasamban ébredtem. A feleségem éppen pakolt valami férfival. Inkább nem zavartam őket, úgy is nagy volt a vérveszteségem, nem kellett, hogy ők is problémázni kezdjenek. Összeszedték az ékszereket, meg a pénzt, és eltűntek. A kocsit már nem is sajnáltam.

A fenti megállapítás a közhelyszótárból származik, annak is a nő címszavánál található. Ha felcsapjuk a közhelyszótárt a közhely címszónál, ezt olvashatjuk: A közhely azért vált közhellyé, mert igaz. Briliáns. Blogunk egyik szerzőjének (azaz nekem) egyik alapvetése (és így a blog egészének is), hogy ez utóbbi mindenképp egy baromság, ergo nem minden közhely igaz (sőt!). Mivel sikerült elérni, hogy egy mondaton belül három zárójeles megjegyzés is legyen, igazából már sikerként könyvelhetjük el a bejegyzést. De nem, tovább után nem állunk le!

Igen, mujure meghalt, ezért most egy nekrológ következik.

Az alábbi kis darabot a jövő héten fogom előadni retorika órán kötelező szónoklat keretein belül. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a reakció... a tanár elég béketűrő... próbára lesz téve.

Azt hiszem blogunknak nevében van a sorsa: időről-időre kénytelen elhunyni, hogy aztán igazi főnixmadárként (avagy foenixként) támadjon fel önnön poraiból. Ötletünk van rengeteg, hogy mit is csináljunk, időnek sem vagyunk nagyon híján, a lustaság viszont nagy úr. Nnna, pontosan ezek azok a dolgok, amikről a tovább után egy szó sem fog esni.

Botlottunk. Elismerjük. Két hete folyamatosan botlunk. Ez kínosabb, de semmi baj. Erős indulatoktól túlfűtött levelek tömkelegével fűtöttünk a hetekben. Ne írjatok többet, inkább kirakok valami posztot, hogy legyen valami...

Ezúttal rendhagyó összefoglalóval készültünk a Treff6-ról, hiszen a tovább után exkluzív interjút olvashattok a csapat jelenlegi házi-gólkirályával, mujuréval!

Ilyen névvel ugye minimum illik megemlékezni a Halottak Napjáról.

Megint vasárnap van, és mivel mostanság ilyenkor szoktunk jelentkezni Treff6-ügyileg, ezért most is ez következik. Vigyázz, tovább után 5 kapott gól!