Elöljáróban szeretném kijelenteni, hogy hivatásos macskabirtokos és nem mellesleg macskapárti vagyok, sőt, imádom őket… De! Úgy ám, mindig van egy de, kedves barátaim, ugyanis a macska borzalmas lény. Nem azért, mert ostoba, közel sem, sőt, okos, ravasz, de leginkább egy igazi kis ’geci’.
Hogy miért mondom ezt? Nem azért, mert ellopja az utolsó falatot a tányérodról, nem azért, mert néz, mikor alszol és nem is azért, mert felébreszt minden apró és jelentéktelen indokkal. Azért, mert ezeket nem olyan okból teszi, mint hogy éhes, vagy őriz és vigyáz rád. Nem, egyszerűen azért, mert megteheti. Mert megrebegteti a dominanciáját veled szemben, azt gondolja „nem figyel rám, gyorsan lelököm ezt a porcelán vázát, nem árt egy kis testmozgás annak a nagy seggének, addig se a hülye betűket üti…”. És tényleg ezt csinálja. Tapasztalom.
Átvezetőnek kis tanulságos történelmi példát hoznék. Gondoljunk csak egy pillanatra Egyiptomra. Piramisok, Szfinx, szarkofágok, macskák. Macskák, mint szent állatok, mumifikálva, bájos kis ’macskofágokban’ - miközben Nofernoferuaton Dzsau (helyi Józsi bácsi) kígyómarta/vadállat szaggatta hullája kiterülve fekszik a Nílus parton, ahol Nofernoferuaton Ta-serit (helyi híresség, afféle Paris Hilton) kis ladikján, pálmalevelek között elhajózik arcát elfordítva a borzalmas látványtól - bebalzsamozva piramisokban nyugszanak. Mint a fáraók. Azok az ókori politikusfélék, ugye…
Továbbiakban szeretném kijelenteni, hogy természetesen híve vagyok a demokrácia eszményi intézményének, a parlamentarizmus csodájának és természetesen a nép által választott képviselőinknek. De! Úgy ám, mindig van egy de, kedves barátaim, ugyanis a politikus borzalmas lény. Nem azért, mert ostoba, közel sem, sőt, okos, ravasz, de leginkább egy igazi kis ’geci’.
Hogy miért mondom ezt? Nem azért, mert ellopja az utolsó forintot a pénztárcádból, nem azért, mert megfigyel, amikor te nem figyelsz, és nem is azért, mert minden nagy és jelentős kérdésben ő dönt fejed felett. Azért, mert ezeket nem olyan okból teszi, mint hogy nincs pénze vacsorára, vagy véd és képvisel. Nem, egyszerűen azért, mert megteheti. Mert megrebegteti a dominanciáját veled szemben, azt gondolja „nem figyel rám, gyorsan beleírom az alkotmányba, hogy mostantól minden közhelyes idióta 12 órát dolgozik 8 helyett, nem árt egy kis testmozgás a nagy seggüknek, addig se a hülye Echo Tv-t bámulják…” És tényleg ezt csinálják. Tapasztaljuk.
Észveszejtő a hasonlóság, nemdebár? A pozitív hasonlóságukat elfelejtettem kiemelni (Van ilyen?!):
Szerintem mindenki, akinek nem sorvadt még el teljesen a lelke, ismeri az érzést, amikor egy kismacska félálomban ránk pillant, hunyorog, vad dorombolásba kezd; és hirtelen elfelejtjük neki a vázát, a vacsorát, minden gonosztettét, mert van ez a ’cukisági faktor’, amiért kicsinek nagyon szeretjük őket.
Továbbá mindenki, aki még nem adta fel minden világba vetett hitét, ismeri az érzést, amikor egy fiatal politikus beszél, ránk pillant, csillog a szeme, és vad lelkesítésbe kezd; és hirtelen elfelejtjük a pénztárcát, a káderezést, minden gonosz tettét, mert van ez a ’faszasági szint’, amiért fiatalon talán szeretjük őket.
Mindenesetre én népszavazási kezdeményezés benyújtását indítványozom az ügyben, hogy az ismertetett tények tekintetében hivatalosan is cseréljen helyet a két díszpéldány, értem ez alatt, hogy amíg Orbán Viktor naphosszat szunyókál az ágyam végében összekuporodva, a macskám tárgyalhatna az unióval. Mert én még hiszek egy szép új világban.
(Az anekdoták megszületése során egyetlen macskának/politikusnak sem esett bántódása.)
