A fóbiák tökéletesen irracionálisak, ezt mind tudjuk. Ráadásul az ilyen extrém félelmek nagyon komoly betegséget jeleznek, ami akár teljesen tönkreteheti azt, aki szenved benne. Mégis, vannak olyan megmagyarázhatatlan őrületek, amiken már muszáj visítva röhögni, mert, bármennyire is szörnyű, olyannyira hihetetlen, hogy nem lehet velük mit kezdeni. Most nem a jól bejáratott kutya- vagy pókfóbia lesz napirenden, azok egyrészt lejárt lemezek, másrészt sokkal kevésbé röhejesek, mint a most következő három.

1. Peristerophobia

Számomra már csak azért is kedves téma ez, mert ebben a betegségben én is szenvedek. A galamboktól való félelem viszonylag sok embert érint, ami azért különösen vicces, mert a) tele van velük minden kibaszott város és b) sokáig a mindennapi életünk részeként kezeltük őket. Már egyszer írtam erről máshol, máshogyan, most nem is filozofálgatok a témáról, csak elmesélem, hogy a galambfóbia tipikusan az a dolog, ami megbéníthatja a beteg életét. Az egy dolog, hogy undorítóak, sokan vannak és százhuszonhárommillió betegséget terjeszthetnek, de ráadásul képtelenség megszabadulni tőlük. A kis rohadékok mindenhol ott vannak, adott esetben villamoson, aluljáróban, de még a pszichiátriai osztály nappalijában is. A félelem kiváltó oka a fent leírt betegségtől való félelem mellett az, hogy néznek. De tényleg. Mikor egy galamb farkasszemet néz veled, az az érzésed támad, hogy kiszívja a lelked, utána pedig neked ugrik és addig nem nyugszik, amíg szét nem csipkedett a csőrével.

És vagy hat kiló sampont elhasználsz, mire kimosod a hajadból a szerencsét hozó szarát.

2. Ranidaphobia

Az egy dolog, hogy vannak, akiket kilel a frász a pókoktól, mert nyolc lábuk van és adott esetben szőrösek. Az viszont, hogy valaki kirohan a világból, ha meglát, vagy akár csak meghall egy békát, több mint vicces. Először is nyugi, elugrik, ráadásul jobban be van szarva, mint te. Másodszor pedig nem, nem fog a szemedbe spriccelni valami cuccot, amitől megvakulsz, ez kábé annyira racionális gondolat, mint attól aggódni, hogy beléd csap egy villám. Igen, előfordult már, de mindig másokkal. Ez azért legalábbis egy olyan szempont, amit nem baj, ha észben tartasz, ha már kilel a frász attól, hogy valami idióta, csúnya zöld állat kuruttyol a háttérben. Persze, értem én, hogy rusnya egy dög, de ez kábé annyira idióta dolog, mint nem is tudom... Mondjuk attól félni, hogy letámad egy csiga.

És ha már szóba került...

3. Molluscophobia

Igen, vannak ám olyan emberek is, akik attól dermednek le, ha meglátnak egy csigát. Egy csigát. Csigát. Nem is értem, hogy mire gondol az a szerencsétlen, akit halálos rémület fog el, mikor megjelenik előtte hirtelen, csak úgy a semmiből egy csiga. Persze érthető, hiszen ez a híresen gyors állat egy pillanat alatt nekiugrik az embernek, esélyünk sincs elmenekülni előle, például úgy, hogy lépünk egyet és már fél évnyi távolságra is kerültünk tőle. Persze, tudom, nem ér kiröhögni másokat a nyomorukért, de először is én magamat is kiröhögöm a galamboktól való félelmem miatt, másodszor pedig, bassza meg, az egy csiga. Van még kérdés?