Nehéz nem közhelyekkel kezdeni ezt a posztot. Tételezzük föl, hogy hihető az állítás, miszerint mindenki kitalál magának ellenséget, ami ellen harcolhat, így adva értelmet szánalmas kis életének. Minél jobb fantáziája van valakinek, annál könnyebb új ellenséget kitalálni, de valójában ilyet csak a gyerekek csinálnak. Egy komoly, felnőtt ember nem fog képzeletbeli ellenségek ellen küzdeni, csak valami már meglévőt fog démonizálni.
Évoálá: A nemzeti érzelmű ember az idegeneket, a liberális a konzervatívat, a keleti a nyugatit, a szegény a gazdagot (ésatöbbi) démonizálja. Ez első ránézésre elég szánalmasnak tűnhet, de valójában inkább végtelenül ironikus. Bárki szenvtelenül utálhat valaki mást, akiről csak annyit tud, hogy egy másik politikai, polgári, vagy vallási csoporthoz tartozik. És ez tökéletesen elfogadott társadalmilag, sőt, furán veszi ki magát az, ha valaki nem felel meg ennek a normának, és nem kezel fenntartásokkal egy idegen embert. Ezek nem kimondott szóban nyilvánulnak meg, természetesen, hiszen ki mondaná azt egy riporternek, hogy „Én nem támogatnám, hogy a lányom cigányok közé házasodjon”. Mégis mindenki érzi, hogy hááát… nem is tudom. Ez csak egy aktuális példa, de bármely idegen népcsoport, vagy vallás szülötte nyugodtan szerepelhet. Nem szeretjük azokat, akik nem olyanok, mint mi. Megbízhatatlanok. És pontosan ugyan így gondolnak ránk ők is. Ezért pedig utáljuk egymást.
No persze nem olyan tisztán és egyenesen, ahogy két gyerek utálja egymást az oviban, hanem csöndben, egymás háta mögött, ahogy az érett emberek. A legviccesebb, hogy még azoknak is működik ez az ösztön, akik tudatosan úgy élnek, hogy mindenkit el akarnak fogadni annak, ami. És persze, lehet ezen erőlködni, de ez olyan béna. Az embernek igen is joga van utálni a többieket. Van, aki kevesebb embert utál, van aki többet. Szíve joga, és én is hadd utáljam már, ha akarom. Utálhatom azért, mert más vallású. Jogom van hozzá, pedig ennél szánalmasabb kifogást nehezen lehet találni, mint hogy mit hisz a másik arról, amiről nekem sincs fingom se, de azért faszán megtanultam valamit egy könyvből, és tuti, hogy az igaz. Utálhatom azért, mert más a bőrszíne. Miért ne? Jogom van utálni a citromos gyümölcslevet is, és szeretni a narancsosat. A saját döntésem, hogy mit utálok.
A baj csak azzal van, amikor az emberek ráveszik a többieket, hogy mások is azt utálják, amit ők. Személyesen az a véleményem, hogy aki maga köré embereket gyűjt, és meggyőzi őket, hogy neki van igaza, az szimplán azért viselkedik így, mert szüksége van arra, hogy a többiek támogatása biztosítsa afelől, hogy igaza van. Ergo, aki bizonytalan, az toboroz. Aki tud dolgokat, mint mondjuk egy matektanár, az nem fog embereket verbuválni, hogy közösen gondolják úgy a dolgokat, ahogy ő. Csak elmondja a suliban, hogy kérem, ez így van. Akinek nem tetszik, az nyugodtan gondolja máshogy, az ő baja.
Tehát az emberek ráveszik egymást, hogy közösen utáljanak valamit/valakit, de ez a módszer nem lehetne elég hatásos, ha nem túloznának egy picit a toborzók, mert az embereket ki kell akasztani, hogy együtt utálkozhassunk. És akkor jön a jól működő démonizálás: Úúú… a nácik… húúú, hát azok kiirtották a fél világot, embereket hurcoltak el, és lámpaernyőt csináltak belőlük. Felégették Európát, megerőszakolták a nőket, kirabolták a városokat stb stb. Igaz. Ilyen dolgok történtek. Nagyon sajnálatos, de ők sem egyedül csinálták ám akkor sem, kellett a világ másik fele is a háborúhoz, meg a gyilkoláshoz. Ezen kívül meg nehogy már elkezdjünk rettegni a mai náciktól, akik szimplán arra képesek, hogy horogkereszteket rajzolnak a falakra, sörtől hánynak, kopaszra vágják a fejüket, és elégedetlenek. Ők csak punkok, akiknek ilyen jelek jutottak a társadalomban. Azt hiszik, hogy ez menő, és maguk között menő is.
De ők is ugyanezt csinálják: Háááát a zsidók… Az milyen undorító banda. Mióta tudunk róluk a történelemben, csakis mások tőgyén lógtak, kufárkodtak, kirabolták a dolgozó embereket, szenvtelenek, önteltek, és gyűlölködők. Lenéznek mindenkit, aki nem zsidó. A világháború óta sajnáltatják magukat, és pénzt kasszíroznak be a halott elődeikből, a csontig lerágva a holokauszt témáját, felvásárolják a világot hektárról hektárra, emberéleteket tesznek tönkre a pénzükkel és így tovább. Oké, igen. Tudjuk róluk, hogy mindig is kereskedők voltak. Tudjuk, hogy nem a legelfogadóbb politikával rendelkező ország ott a sok arab között, meg nem a legkevesebb anyagi és politikai befolyással bíró nép a világon, az is szent. Vannak dolgaik, de ettől még nem lesz minden zsidó a Király utcai, belvárosi lakásában honfoglaló cionista. Ők is csak próbálnak elboldogulni, van, akiknek megy, van, akiknek nem, ezzel sincsen semmi baj.
Bármit elő lehet úgy adni, hogy sértse a hallgatóságot, illetve a köztudatot. Kihasználva az emberek alapvető idegenkedését a tőle különböző kultúrák/meggyőződések iránt, bárkit lehet démonizálni, és rávenni, hogy ezért adott esetben az utcára vonuljon követ dobálni. De ha valakit eltalálnak kővel, az kellemetlen. És senki sem tudja, hogy ő éppen megérdemli-e. Persze lehet, hogy megérdemli. Naés? Ettől még kővel a kezében senkinek nem lesz igaza. Szóval sokkal okosabb lenne, ha az ember leülne egy fröccs mellé, akár egyedül is (sőt ebből a szempontból jobb, ha inkább egyedül), és végiggondolná, hogy ki mit mondott neki, ki mit tett vele, hogy ennyire utál valakit, akinek még a nevét sem tudja.
És akkor teszem azt olyan dolgokon is lehetne gondolkozni, hogy: ... nem fura az, hogy ha a németek nyerik a háborút, akkor a világ jó része ugyanazokból az emberekből állna, mint most, és mindenki a zsidókat utálná, és nem a nácikat? Az Iron Sky című filmben például a Hold sötét oldalán Holdzsidók készülődnének a világot elfoglalni. Az se lenne szar film.