Kevés (két szavas, értelmes) kifejezés van a magyar nyelvben, amire rákeresve a google nem nagyon ad ki találatot. Az „ideiglenes lakóterület” ilyen. A négy találat mindegyike az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, továbbiakban OTÉK, idei módosító előterjesztésének 2012. február 29-ei dokumentációja. Az az érdekes, hogy itt sincs definiálva a fogalom, de a szövegkörnyezetből azért lehet sejteni, miről van szó. De miért is fontos annyira ez az ideiglenes lakóterület, hogy ebben a kis online kocsmában egy hosszúlépést kortyolgatva előhozakodtam ezzel? Mielőtt folytatnám, fontos, hogy három fogalmat megemlítsek: szabályozási terv, zártkert és közműolló.
Hazánk területére különböző közigazgatási egységenként (települések, fővárosi kerületek) szabályozási terveket készítenek. A szabályozási terv mondja meg, hogy egy adott telken milyen fizikai adottságú (méret, szín, anyag, forma, stb) és milyen funkciójú (szállás, vendéglátás, iskola, stb) akármi építhető. Azaz ezek a tervek olyan mértékben szólnak bele az életünkbe, hogy lehet-e egy új Interspar az utca végén, vagy nyithat-e a Józsi a szomszédban egy szórakozóhelyet, esetleg ha már nem tudok otthonról elköltözni, beépíthetjük-e a padlásteret.
Zártkertek 1969 óta vannak, amikor a gulyáskommunizmus egyik eredményeként a nagyszüleink az ibizai repjegy helyett vehettek egy kis kertecskét, ahol hétvégenként a paradicsomot kapálgatva rockoperát hallgathattak a szokol rádión. Ezeket a telkeket olyan TSZ-területeken alakították ki, amelyek mezőgazdasági művelése nem volt gazdaságosan megoldható. Az élet persze úgy hozta, hogy tavak mellett, panorámás helyeken, illetve a főváros közelében aránytalanul sok művelésre alkalmatlan területet találtak, de ugye akkoriban volt nagyobb gond is, mint a termőföld védelme.
Amikor kiépítették a vezetékes vízhálózatot, az emberek elkezdtek több vizet fogyasztani és az addig megoldatlan csatornázás kérdése egyre komolyabbá vált. A vezetékes vízzel ellátott háztartások és a csatornázott háztartások közötti különbség a közműolló. Az olló sokáig csak nyílt, az utóbbi évtizedek programja volt az, hogy ezt az ollót véglegesen bezárjuk, nem csak nálunk, hanem gyakorlatilag az egész világon.
Szóval, vannak ezek a zártkerti területek, amiket korábban „kertes mezőgazdasági terület” néven jelöltek. Ezeket sokszor környezeti szempontból érzékeny területeken hozták létre, lakóházat elvileg nem is lehetett rájuk építeni, de például Solymáron is sok családi házat felhúztak, mire belterületbe sorolták át a településhez közeli részeket és már könnyedén felépíthetjük rajta a szép nagy, lehetőleg mediterrán stílusú villánkat. A zártkerti részekkel azonban az a probléma, hogy általában van vezetékes ivóvíz, de nincs csatornázás. Ha valaki odaköltözik, a szennyvíz elszállítása csak szippantós kocsival történhet, ami viszont pénzbe kerül, úgyhogy marad a befalazott sörösüveg, amit betonozás után ki lehet ütni, hogy többet ne kelljen a pénzt környezetvédelemre szórni.
Miután ezt kiveséztük, nézzük az idei OTÉK-módosítás előterjesztését, aminek első oldalán egyébként egy szép nagy "NEM NYILVÁNOS" felirat díszeleg:
„22. §
Az OTÉK 30/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület
a) e rendelkezés hatálybalépésekor a ténylegesen nem mezőgazdasági hasznosítású és fenntartható mezőgazdasági művelésre hosszútávon sem alkalmas ideiglenes lakóterület a beépítésre szánt területté történő átsorolásáig (volt kertes mezőgazdasági, korábban zártkerti terület)”
Szóval, azok az ideiglenes lakóterületek, ahol korábban zártkertek voltak, beépítésre szánt területekké fognak válni. A különleges beépítésre nem szánt területeken 5%-os a beépítés legnagyobb megengedett mértéke, ha kertvárosias, vagy falusias lakóterületbe sorolják át, akkor ez az érték már 30%. Magyarul elindulhat a nagy mértékű beépítés. Amíg Mozambik nagyobb városaiban kicserélik a csatornahálózatot, mi a sokéves trendet felrúgva, unortodox módon nyitjuk a közműollót. A természetvédelem nem sok embert mozgat meg, mert ugye ha szennyezett a talajvíz, attól még nagyon jól el lehet ücsörögni a laptop mögött, hátha kijött egy 9gag poszt az elmúlt öt percben, viszont a környezetvédelem az emberről szól. Amíg máshol az ivóvízért folytatott harmadik világháborúról siránkoznak, a tehetősebbek ivóvízkészleteket vásárolnak fel, mi beszennyezzük a talajvizet, ami hazánk lakosságának jelentős részét ivóvízzel látja el.
És miért? Az építőipar nem fog fellendülni, aki zártkertes részre költözik, kalákában felhúz egy házat adómentesen, az alapanyagokat meg megveszi feketén, vagy a Baumaxból. Esetleg az Obiból. Az ÁFÁ-n túl nem lesz sok állami bevétel se, egymilliárdért már csak ne adjuk el az egészséges vizünket. Legalábbis szerintem. Ha gonosz lennék, akkor azt mondanám, hogy a zártkertek másodszorra is ugyanazt a funkciót hivatottak betölteni. A telked nem ér semmit? Mostantól fog! Lesz a gyerekednek háza, legyél boldog, nekünk nem került semmibe, legalábbis most, a többi meg nem érdekel senkit. Vagy igen, de akkor csináljatok forradalmat, vagy ilyesmi.
