2012. június 8-án elkezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság. Új sorozatunkban szépen sorba vesszük a résztvevő országokat, és mindenfajta feltétel nélkül gyűlöljük őket. Mert mi ilyenek vagyunk, minden ország utálatunk tárgya, pláne, ha EB-n is szerepelnek a köcsögök! Mi a padlón lévőbe is szemrebbenés nélkül rúgunk bele, így hát lerántjuk a leplet Görögországról is.
Görögországban már egy ideje válság van: államcsőd, gazdasági visszaesés, tüntetések, új kormány, satöbbi. Namármost, én egyáltalán nem értek a pénzvilághoz, de az a tény, hogy a XXI. században egy európai ország képes csődbe menni, azért sokat elárul a görögök szakmai hozzáértéséről. A korrupció, a problémák szőnyeg alá söprése és társai a világ sok országában okoznak gondot, valahogy mégis ezek a szerencsétlen görögök kerültek csődbe. Amivel még akkora gond nem is lenne, elvégre kit érdekel egy másik ország sorsa (mert minket ugyan nem!!), de hát sajnos ezzel a válságosdival elég komoly hatást gyakoroltak úgy ánblokk egész Európára, amiben többé-kevésbé mi is benne vagyunk, elindítottak egy láncreakciót, aminek ki tudja, hol a vége. Szóval, görögök, köszönjük szépen!
Annak ellenére, hogy szépen magukkal rántják fél Európát a válságba, meg hogy folyton róluk kell olvasni a hírekben, hogy éppen Tudjafaszomosz miniszterelnök mivel próbálja meg feljuttatni országát a béka segge alól, sajnos rém keveset tudunk ezekről a görögökről. De amit igen, az éppen elég.
Szerény véleményem szerint még egy valamiért neheztelhetünk ezekre a görögökre. Ehhez jól vissza kell menni a múltba, amire oly büszkék a Dél-Balkánon: az ókorban ők találták ki ugyanis a demokráciát. Sőt, azt a szót is, hogy politika (ez utóbbi nem szerves része a posztnak, csak megemlítettük).
A demokráciát alapvetően félreértik az emberek, a nagyon jó propagandának hála az terjedt el róla, hogy ez a legigazságosabb és legfaszább államberendezkedés. Pedig nem csoda ám, hogy az ókorban virágzó görögség után a rómaiaktól elkezdve hosszú-hosszú évszázadokig senki sem élt ezzel az államformával. Ez bizony nem azért volt, mert hülyék voltak az emberek, vagy mert a királyok/császárok/fejedelmek/diktátorok annyira elnyomták volna a szegény lakosokat, hanem azért, mert ők tökéletesen látták azt, hogy mekkora bukás is ez a demokrácia, semmi értelme, csak megnehezíti a dolgokat. A demokrácia ugyanis a korrupció és a mindenre kiterjedő hazugságok melegágya, a lehető legkönnyebb dolog a tömegeket egy-egy választás előtt manipulálni. Ez utóbbi ugyan egy csodálatos szakma lehet, de sajnos nekünk van igazságérzetünk és nem örülünk annak, ha a szemünkbe hazudnak.
Természetesen hiszünk abban, hogy az embereknek joguk van beleszólni abba, hogyan élnek, de a demokrácia intézménye ezt csak látszatra és elvben teszi lehetővé, a gyakorlat mindenhol az, hogy rohadtul nem mi döntünk arról, hogy mi lesz velünk. Ez már az ókori Görögországban is észrevehető volt, ahol egymást gátlástalanul szavazták ki a városból az athéni polgárok pusztán azért, mert valakinek más véleménye volt (ezt osztrakizmosznak hívták, btw). Nincs nekem bajom azzal, hogy a más véleményen lévőket leszarjuk, hiszen mi is ezt csináljuk ezen a felületen, de akkor talán nem kéne olyan szép eszmeként hirdetni a demokráciát meg az egyenlőséget. Fogadjuk el annak, ami: egy velejéig romlott, nyerészkedésre használt politikai játszma. Egy játék, ahol lehet nagyban hazudni, csalni, de persze akár igazat is mondani vagy jó célokért küzdeni, utóbbiakra nyilván kevés példát látunk. Valahol sokkal igazságtalanabb az, hogy mindenki elmondja a véleményét, aztán az a kisebbség nyer, amelyik egyenként erősebb a többinél, hiszen messze nem a többség akarata érvényesül ebben. Az, hogy egy párt megnyer egy választást, általában nem azt jelenti, hogy a lakosság döntő többsége azzal egyetért, mivel ha összeadjuk a többi párt támogatóit és azokat, akik valamilyen okból nem mentek el szavazni, akkor arra jutunk, hogy a kormánypárt kisebbségben van. Attól, hogy a legnagyobb kisebbség vagy, még kisebbség maradsz.
Az pedig, hogy ez a kacifántos és bonyolultságában teljesen kihasználható, ókori korokba visszavető politikai berendezkedés ekkora sikernek örvend, legnagyobbrészt a görögök hibája. Átok rájuk ezért!
A görög futballról 2004 előtt senki sem tudott semmit, azóta meg mindenki reméli, hogy valamikor végre el tudja felejteni. Akkor EB-t nyert a semmiből jövő csapat, amely a totális antifutball lelkes híveként árkot ásott a tizenhatosa elé, az elé falat húzott, majd biztos, ami biztos alapon segítségül hívták a légierőt (van ilyen, hogy „görög légierő”?), vudu-papokat és hasonlókat, hogy valahogy megússzák kapott gól nélkül a meccseket, majd találjanak egy gólt. És amilyen elképesztő mázlijuk volt, mindig találtak egyet. Az egész tornán egy olyan meccsük volt, ahol egynél több gólt tudtak lőni, ott is az egyik büntető volt (még a nyitómeccsen verték 2-1-re Portugáliát). Amúgy aprították az ellent és behúzódtak tizenegyen a saját kapujukba, bízván abban a fizikai törvényben, hogy szilárd (labda) a szilárdon (11 nagydarab, izzadt görög férfi) nem tud áthaladni, maximum áttörni, de az meg a labda-ember kombó esetében nem reális.
Azóta egyébként semmi változás nem volt a csapatban, még mindig a 2004-es "hősökre" épül a válogatott, kijutottak egy-két tornára, ahol még csak megközelítőleg sem tudták megismételni azt a teljesen szürreális teljesítményt. Elképesztő mázlijuknak (ami rendre kisegíti őket) köszönhetően idén a csontszar cseh-orosz-lengyel hármassal kerültek össze, ahonnan akár még tovább is juthatnak, de a negyeddöntőnél tovább nem mennek, nincs az az isten!
A sorozat korábbi tagjai itt érhetőek el.