Az elmúlt hónapokban Budapest utcáit járva rendre fel-felbukkant egy plakát, amin menő csávók (meg egy jónő) álldogálnak. Ők a The Illusonists nevezetű performansz és ezen a hétvégén éppen Budapesten adnak elő. Heten vannak, mindenféle bűvésztrükköket tudnak, de van köztük szabadulóművész, mentalista és feltaláló is.
Röviden a google: az illuzionistáink Amerikából keveredtek ide, főleg Las Vegasban és különféle amerikai tévéshowkban szerepeltek, majd két producer kitalálta, hogy ők most abból fognak faszaságot csinálni, hogy összeszedik őket és mehet is az európai turné! Itt van a szereplők listája (két olyan bűvésszel együtt, akik ide nem jöttek), mindenki nagyon fasza gyerek, fiatalosak, menők és profik. De tényleg, gond nélkül el tudjuk képzelni mi is, hogy azért Amerikában nem lehet gagyival célt (értsd: nagy nézettséget, ergo pénzt) érni ebben a műfajban, ráadásul megtöltötték már a sidney-i Operaházat is, és turnéztak Dél-Amerikában. A várakozás tehát meg volt, és arról még nem is beszéltünk, hogy pontosan erről szól a Now You See Me című film is, amit mindenképp ajánlunk megtekintésre, miközben a kisördög azt mondja bennünk, hogy a film és a show között kell legyen némi összefüggés… Itt egy videó is, nesztek:
A videó óta volt némi csere a tagok között, de a hangulat átjön
Na de, nézzük a showt! Fasza volt. Nagyon. A látvány meg volt, bár mi nagyobb színpadra számítottunk, de bőven elég volt, a közönség is része volt mind a színpadképnek (néha közöttük bukkantak fel a korábban elvarázsolt szereplők, kisétálás, stb), mind pedig az eseményeknek maguknak, hiszen bőven volt nézőtéri közreműködés, de erről később. A trükkök elképesztőek voltak, néha tényleg csak tátott szájjal bámulsz és fogalmad sincs, hogy ezt mégis hogyan. Kiakadsz azon, hogy az ürge fonalat dug a szájába, majd azt a szemén keresztül húzza ki (és persze gyanakodsz az ál arcbőrre), majd jót nevetsz az újabb jól adagolt poénon, hogy végül elámulj az átfűrészelt, átszúrt, elégetett és minimum kétszer eltüntetett jónőn, aki amúgy épp a nézőtér közepén tűnik fel. Volt persze a klasszikusok közül is jó pár: ugye el is fűrészelték a jónőt, ellopott órák, kártyatrükkök, tényleg hihetetlen, engem magával ragadt az egész, és igen, tudom, hogy így csinálják, hogy a figyelemelterelés a trükkök lényege, de őszintén szólva nem érdekel. Nem érdekel, mert jól szórakoztam, jó karakterek voltak, viccesek voltak és természetesek.
Külön említést érdemel néhány (mellék)szereplő, például a zenekar, ami egy fekete rapperből és gitárosokból állt és tényleg nem volt zavaró a jelenlétük, mert keveset kellett őket hallgatni, ráadásul még őket is eltüntették egyszer. Külön említést érdemel a magyar tolmács, akinek a jelenléte bár zavaró volt néhányszor, de kihozta a maximumot belőle: hűen, szó és hangsúly szerint ismételte meg magyarul az elhangzottakat, kivívva ezzel még az előadók elismerését is. A főszereplőket nézve, a feltalálóról számomra nem derült ki, hogy feltaláló, cserébe egészen elképesztő trükköket csinált: embereket vágott félbe, akiknek a teste mindkét fele továbbélt. Ami még nagy pluszpont neki, hogy egy kislánnyal a szó legszorosabb értelmében varázsolt repülő tulipánt, ami az egész show legcukibb momentuma volt (a végén még havazást is kreált az öreg, de ezt már csak megemlítem). A Trickster elnevezésű showman a humorért volt felelős, amolyan showmanként néha megjelent, elhintett egy-két poént és bűvésztrükköt a véletlenül kiválasztott delikvensek kárára. Jópofa volt, de azért ripacskodott. A szabadulóművész kiszabadult a vízzel teli ládából (persze lebilincselve és lezárva!), a Marilyn Manson-utánzat bűvész csinált két undorító meg egy fasza, galambokkal bűvészkedős trükköt, a Gentleman nevű pedig a csajjal együtt nyomult, jó kis párosuk volt, flörtölgettek a közönségből jött emberekkel, a lekötözés közben elejtett „thank you for looking in my eyes” mondat természetesen azonnal a jónő melleire terelte a tekintetet, de nem volt baj. A legjobb a Mentalista volt, bemutatott egy olyan trükköt, amit most részletezni hosszú lenne, de a végére elhiszed neki, hogy valójában gondolatolvasó és látja a jövőt. Röviden: tényleg viccesek, könnyedek és jófejek voltak, miközben elképesztő trükköket tudtak.
Összességében tehát a show hozta azt, amit vártunk tőle, nem volt üresjárat, a két órába bőven belefért minden, én még néztem volna. A horribilis ártól eltekintve – ami nem is hozott telt házat a SYMA-ba – abszolút megéri megnézni, átélni, elvarázsolódni és persze mesélni róla.
