Hamu és Feltámadás

Online kocsma! Dohányzó helyiség (kérjük használja a kihelyezett hamutálakat), asztalt biztosítani csak rendelés fejében tudunk, a földre köpni tilos!

Friss topikok

A világ a pult mögül - 3. Túlélni a világ végén

2013.03.27. 13:17 Főnix blog

Idén március 20-24. között rendezik az V. Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált az ELTE-TÁTK-s hallgatók, amelynek a programfüzetében találtunk a kábé 50 filmből hetet, ami elég érdekesnek hangzott ahhoz, hogy meg is nézzük őket. Többségében nyilván ezek kerülnek pénzbe, de nem baj, gazdag ficsúrok vagyunk, meg ugye saját kocsmánk van, így telik az 500 és 1000 forintos jegyárra. A falu túléléséért küzdő grönlandiak, magukra hagyott berberek és indonéz tömeggyilkosok uralták a fesztivál zárónapját.

Village at the End of the World (78')

Milyen lehet egy 59 lakosú faluban élni, amely garantáltan az ismert világ peremén van? A grönlandi Niaqornattól ráadásul még megvonhatják önkormányzati jogait, ha 50 alá zuhan a népessége. Bájos film egy halászfaluról, és arról, milyen itt tinédzsernek lenni.

mujure: Grönlandon jártunk, az eldugott kis halászfalu mind az 59 lakosa harcol a közösség túléléséért. Nekem az egész nagyon bejött, a képek gyönyörűek, a szereplőket nagyon jól bemutatják, mindenki kedves és aranyos, de azért csak van zabigyerek is, akit a nagyszülők nevelnek. A mosolygós öreg néni, a polgármester-fővadász (megérzi, ha nagy fogása lesz, naná, hogy leöl egy jegesmedvét) és persze a tinisrác magányos élete mind iszonyat jó. És még szarós poénok is vannak. 9/10

Rents Öcsém: Ez a film egyszerűen zseniális. A keretsztori elgondolkodtató, vicces és olyan univerzális gondolatokkal találkozunk lépten-nyomon, amik elhitetik velünk, hogy magunk is élhetnénk a világ végén. Eközben azonban nem veszi magát túl komolyan a film, ha épp más nincs, a szarcipelő bácsi bevillanásai késztetnek hisztérikus röhögésre. A felvételek természetesen gyönyörűek és a hangok is a helyükön vannak. Legjobb próbálkozásom ellenére sem találok benne hibát, így 10/10.

szkr: Fene gondolta volna, hogy egy doku, ami szó szerint a világ végén játszódik nem csak egy természetfilm lesz, hanem egy szerethető karakterekkel telezsúfolt sztorit kapunk, ahol az 59 fős falu lakóinak végig szurkolunk. A film az elejétől kezdve a végéig fenntartotta a figyelmet, ráadásul nagyon vicces is, mikor a végén feliratban közölték, hogy a városban szerencsét próbáló 18 éves srácnak lett barátnője (remélem a Will Fuck On First Date-es pólójában ment a randira), majdnem elkezdtem tapsolni. Az pedig, hogy telerakták szarós poénokkal, külön plusz pont. 9/10

Tea or Electricity (93')

Mi történik, ha egy marokkói berber faluban egyszer csak megjelenik az elektromos áram és a TV? Jérome le Maire évekig követte kamerájával a pici Atlasz-hegységbeli közösség társadalmi változásait onnantól, hogy a civilizáció betette a lábát a faluba.

mujure: Röviden: a mindig kötelező nagy csalódás. Az egy dolog, hogy a film másról szólt, mint amit előrevetítettek, de még csak arról sem, amiről kellett volna. A doku azt mutatja be, ahogy egy berber faluba bevezetik az áramot. Ennyi. Tényleg. Najó, azért a helyi kormányon jól fel lehet háborodni, de ebbe a kényes témába nem is nagyon merülünk el... A képek és a helyszín viszont gyönyörűek, hál' Istennek. 4/10

Rents Öcsém: Annyi hibája van ennek a filmnek, hogy egyszerűen nem fog kiférni. Ezért hát címszavakban: ezer expozíció, azt sem tudod ki kicsoda és mit akar, a film arról szól, hogy bevezetik az áramot egy faluba ahol nem áramot akarnak hanem utat, amit nem kapnak. Nincs tanulság, nincs dráma, nincs történet és még a cím sem nyer értelmet a film végére, teáról csak egyszer esik szó. Emellett ráadásul elképesztő kihagyott ziccer hangsúly nélkül hagyni, ahogy a szerencsétlen falusiakra rásózzák a méregdrága áramot, de nem adnak nekik utat. Azért nehezebb pénzt kérni. Ebben a filmben egyszerűen semmi jó nincs, 1/10.

szkr: A filmet vasárnap láttuk, én azóta sem értettem meg, hogy miért az lett a címe, ami. A tea egy pillanatig sem forog kockán, a berber falu túlélése viszont annál inkább. Bár felháborító, hogy az állam velük csináltatna utat teljesen ingyen, míg az áramért lehúzzák őket lóvéval, valójában teljes érdektelenségbe fullad a történet és a néző napokkal később sem érti, hogy miért készült el ez a film egyáltalán. 3/10

The Act of Killing (159')

Medan, Indonézia. Amikor a hadsereg 1965-ben megdöntötte az indonéz kormányt, Anwar Congo-t és társait kisstílű gengszterekből a halálbrigádok vezetőivé nevezték ki, így segédkeztek több mint egymillió állítólagos kommunista, kínai származású és értelmiségi lemészárlásában. A The Act of Killing a győztes gyilkosokról és arról a társadalomról szól, amit építettek. Utazást teszünk az elkövetők emlékeibe és lelkük sötét mélyébe. "Példa nélküli a mozi történetében" - Werner Herzog.

mujure: Az indonéz agymenés az egyik legszürreálisabb dolog, amit valaha láttam. Én speciel végigröhögtem az egészet, hihetetlen dolgok kerültek a filmvászonra, a szereplők által készített komcsi-gyilkolós nosztalgiázások főleg arra voltak jók, hogy nevetségessé tegyék ezeket a szemeteket. Az tény, hogy ezek az emberek gyilkoltak, és az is, hogy még büszkék is rá, ettől még lehetett rajta nevetni nagyokat, és ez különösen dicséretes. Viszont a két és fél óra indokolatlanul hosszú, azért a végét már nagyon vártam. 8/10

Rents Öcsém: Brutális ez a film, szemtelen bátorsággal teszi nevetségessé azt a rakás primitív faszszopó tömeggyilkost, akik az indonéz tisztogatásért felelősek. Elképesztő hosszú és nem kevés morbiditás szükséges hozzá, mégis úgy gondolom, hogy kötelező darab, a hibái ellenére is. A hossza miatt én két részletben ajánlanám, még úgy sem lesz könnyű megemészteni. 7/10

szkr: A Másnaposok első része óta nem röhögtem annyit, mint ezen a filmen, ami egészen hihetetlen módon teszi nevetség tárgyává a főszereplő kiöregedett mini-Hitlert és jobbkezét. Bár végig ott van a háttérben a tragédia, hogy ők nyerték a háborút, így az áldozatok nyilván kevésbé röhögtek a teljesen szürreálisba hajló jeleneteken, dicséretes, hogy mi harsányan nevethettünk a gyilkosokon, miközben a pokolba kívántuk az összes rohadékot. Az egyetlen problémám a hosszúsága volt: ez a doku ugyanilyen vicces lett volna másfél órában vagy négyszer egy órás minisorozatként is, két és fél órában viszont nemcsak tömény, hanem feleslegesen hosszú is. 8/10


Szólj hozzá!

Címkék: kritika film kult fesztivál

A bejegyzés trackback címe:

https://foenix.blog.hu/api/trackback/id/tr615175765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.