Nem tudom a Nyájas Olvasó mennyire ismeri az Igenis, Miniszter Úr! című sorozatot, illetve annak két évados folytatását, az Igenis, Miniszterelnök Úr! nevet viselő BBC komédiát. Ki lehet találni: a sorozat egy miniszterről szól, aki később Anglia első embere lesz (persze csak a királynő után) és szépben beköltözik a Downing Street 10-be. Aktuálpolitika következik, a vicces fajtából.
Szóval, van ez a miniszter, bizonyos James Hacker, aki a közszolgálatban dolgozókért felel, és alapvető feladata az, hogy csökkentse a túlzott bürokráciát, a sok kis idióta közhivatalnok felét kirúgja, csökkentse az állami kiadásokat, ésatöbbi. Ez persze szép és nemes feladat, pusztán saját beosztottjainak nem tetszik ez, mivel ők maguk is a túlzott bürokráciában fölöslegesen dolgozó alkalmazottak. Itt kerül be a képbe Sir Humphrey Appleby, aki a Hacker alá tartozó államtitkár és folyamatosan igyekszik mindent eltitkolni főnöke elől, mindent a háta mögött intézni, mondván ez is csak egy politikus, 4 év múlva úgyis egy másik párt másik jelöltje kerül a helyére, aki persze ugyanolyan tök hülye lesz, mint ez. Humphrey hisz az "évtizedek óta kiválóan működő” bürokráciában, szerinte a politika lényege az, hogy teljesen felesleges bármit is csinálni, minden úgy jó, ahogy van. Szép karrierre számíthat tehát a közszolgák között.
Ők ketten folyamatosan vitáznak, veszekednek vagy éppen összefognak, ez saját meghatározott érdekeik mentén változik, ami az államtitkár esetében az, hogy minden az ő kezében legyen, a politikuséban pedig a népszerűség. Végül miniszterelnök lesz, az államtitkár pedig kabinetfőnök, így még két évig lehet élvezni a most már nagyobb volumenű politikai játszmák abszurditását. A sorozat zseniális, tökéletesen mutatja be a politikai folyamatokat, változásokat, miközben az ember végigröhögi az egészet. Cinikus, szókimondó, szórakoztató.
Egyik kedvenc részem a fiktív kórház esete, ahol minden tökéletesen működik, a köztisztviselők éjt nappallá téve dolgoznak, csak éppen orvosra nincs pénz meg betegre. De a számok kiválóan néznek ki. Miniszterünk ki akar rúgni néhány száz embert, hogy legyenek orvosok, erre persze megjelenik a szakszervezeti vezető is, aki sztrájkot hirdet. Egy üres kórházban. Vágoood? Videjó is van, angolosok előnyben, sajnos magyarul nem találtam:
Hogy miért hoztam fel mindezt? Mert a minap találtam egy cikket, ami eszembe jutatta a sorozat fénypontjait. Eszerint BKV-s vonalakat kap a Volánbusz, bizonyos elővárosi buszjáratokat vennének át, mindezt mindannyiunk kedvenc láthatlan minisztere, Németh Lászlóné döntötte el. Ez még rendben is volna, csak hát valahogy kellenének oda buszok is, ezért a Volán kiírt két tendert, amin „jó eséllyel indul a BKV, méghozzá a mostani agglomerációs járatok járműállományával”. Érezzük a zsenialitást ebben? Új buszok kellenek a Volánnak, mert megnő a járataik száma, miközben a BKV-nak hirtelen lett néhány felesleges. Ez azt jelenti, hogyha ez megtörténik, akkor pontosan ugyanazok a buszok fognak pontosan ugyanazon a vonalon járni, mert nincs kétségem afelől, hogy nem fognak megállni a városhatáron, hanem elmennek ugyanaddig a csomópontig (Hüvösvölgy, Móricz Zsigmond körtér, Örs vezér tere, stb), ameddig most. Áttettünk tehát egyik zsebünkből a másikba, de ez még mind semmi!
Ahogy az üres kórház esetében is, most is jönnek a szakszervezetek (nevesítve a VEKE és az Egyesült Közlekedési Szakszervezet), amelyek némi joggal az átgondoltságot hiányolják a koncepcióból, de főleg keseregnek azon 500 BKV-dolgozó sorsán, akiket el fognak távolítani emiatt. Persze arról se feledkezzünk el, hogy az új járatok sofőreit a Volánbusz fogja adni, így nekik szükségük lesz új sofőrre is. Hol keresgélsz tehát, ha kirúgott BKV-sofőr vagy? Naná, hogy ugyanazon a vonalon, amin eddig is dolgoztál! És én már látom is az újabb klasszikus Hacker-Appleby vitát. A daliás James Hacker íróasztalánál ül, amikor szokásos reggeli megbeszélésükre bejön a tekintélyt parancsoló Sir Humphrey Appleby:
- Áhh, Humphrey, üljön le kérem! Beszédem van magával.
- Mi lenne az, miniszter úr? Bármiben állok szolgálatára.
- Itt van ez az elővárosi buszjáratok átalakításáról szóló törvénytervezet. Miért nem tudtam én erről?
- Jaj, miniszter úr, hát csak nem fáraszthatjuk Önt minden apró-cseprő üggyel, amikor oly sok fontos elfoglaltsága van. Honnan hallott a tervezetről?
- Tegnap beszéltem a szakszervezeti vezetővel, szerinte ez 500 BKV-dolgozó állásába kerül, Humphrey! Ezt nem engedhetjük meg!
- Node, miniszter úr! Ez egyben 500 új munkahelyet is jelent a Volánbusznál. Önnek sikerült felfuttatnia egy állami céget, új munkát teremtett, és ha jól tudom ez a kormányzat elsődleges céljainak egyike: egymillió új munkahely megteremtése. Ön remek úton halad!
- Ez igaz Humphrey, de közben ki is rúgok 500 embert!!
- Uram, ez puszta strukturális átszervezés, semmi több. Az 500 kirúgott ember szépen elfoglalja ugyanazokat a buszokat, ugyanazon a vonalon, ugyanúgy megélnek és nem történik semmi. Kívánhatnánk ennél nagyobb sikert a kormányzati ciklusa alatt?
