A magyar történelmet tulajdonképpen nagyon könnyedén végig tudjuk venni három dal végighallgatásával. A három szám három különböző korszakról szól (eredetmonda, királyok, XX. század), és ahol az egyik véget ér, kvázi ott folytatódik a másik. Mivel van stílusunk, mi anno a középsővel kezdtük ezek értékelését, a Belga után most szintén rapper jön, méghozzá Sub Bass Monstertől a Rege a csodaszarvasról.
Sub Bass Szabit személy szerint mindig is bírtam, jó szövege van, még akkor is, ha ezeket a szöveget köpte szembe tavaly, amiről szintén megemlékeztünk egy posztban. Ettől függetlenül a Gyulafirátót, a Nincs nő nincs sírás és a többiek szerves részei voltak mind a gyerekkoromnak (a fene se gondolta volna, hogy a zseniális 4 ütem nem az autókról szól), mind a mostani időknek, hiszen például a vizsgált szám végén is a Parlament előtt ugráló ősmagyarokat látjuk a „legalább szarvas vezetett nem pedig pár ökör” résznél. Nézzük is meg gyorsan a klippet, érdemes:
A már majdnem egy éves első (valójában ugye 2.) részhez képest ebben sokkal kevesebb a konkrét történelmi tévedés, mivel eleve sokkal kevesebb ilyen állítással dolgozik, inkább épít a mondára és egyéni mondanivalóra, semmint a törire. Mivel elsősorban mondá(k)ról beszélünk ennek a számnak a kapcsán, fontos leszögezni, hogy történelmileg egyáltalán nem tekinthetjük ezt mérvadónak, nyilván azt sem gondolja senki, hogy az Olümposzon istenek laktak, bár érdekes elképzelésekkel tele a padlás. Mindennek ellenére sajnos a mi Szabink is téved itt-ott.
1. „Mennek utánad mert nem tudják hol is van az otthon”
Ha kötözködni akarunk (és mért ne akarnánk?), akkor máris beleköthetünk a refrénbe, mert ugye Hunor és Magor éppenhogy otthonról indult el, ráadásul 100 lovassal (ők mondjuk jelezve vannak a klipben is), majd amikor meglátták a szarvast, hosszú napokig üldözték azt, egészen addig, amíg már eltévedtek, úgyhogy inkább letelepedtek. A nőket viszont meg sem említi a számban, ami ismerve a munkásságát, azért nem olyan meglepő.
2. „Zagyva a Hunorok hogy is lettek elhagyva”
Na igen, ez egy kardinális kérdés. Elhagyva maximum a magyarok lehettek, mivel éppen a hunok voltak azok, akik hamarabb értek ide, jó négyszáz évvel. Örök kérdés, hogy a hunok azok magyarok-e egyáltalán, két népről beszélünk-e vagy csak egyről. Erről annyit lehet elmondani, hogy nincs bizonyíték arra, hogy konkrétan ugyanarról a népről van szó, de azt is kár tagadni, hogy nagyon közeli rokonságban állhatott a kettő. A nomád népek egymás között nem tettek nyelvi, származási különbséget, mivel kulturálisan egynek számítottak, és ők is rokonként tekintettek egymásra. Attila ugyan összeboronálta az összes nomád lovas népet egy hatalmas birodalommá, ettől még nem feltétlenül lesz annak minden résztvevője azonnal hun. Pláne nem magyar.
3. „De a szarvas csak futott, és mivel egyre messzebb jutott, az iramot nemigen bírták ezek a birkák, meg a juhok”
Ezt kissé önkényesen választottam ki, mivel ennél a pontnál egy, az egész számot átfogó problémára hívnám fel a figyelmet: Sub Bass Monster az egész vándorlást a szarvashoz köti, amely bár valóban fontos jelképe a magyarság őstörténetének, de például egy büdös szó sem esik a turulról, ami azért fontosabb. Pedig a turul-kérdés akkora jelentőségű, hogy manapság is erről folyik a vita az országgyűlésben… Szóval a szarvas motívum kiterjesztését nem tekinthetjük mondahűnek, értem én, hogy metafora-jellege van, de akkor se. A monda szól valamiről, amitől viszont nagyon eltér a szöveg.
4. „Álnok álmok hálózták be Árpádot, beszélő szarvas képében tört rá az átok”
Na, ez viszont durva hiba. Árpád vezérről nem szól olyan monda, amely álmokat emlegetne, az bizony Emese, aki Álmos anyja volt, még csak nem is Árpádé. Ráadásul abban az álomban sem szarvas jelenik meg, hanem a turulmadár, aki szól Emesének, hogy a fia fogja új hazába vezetni a népet.
5. „Ezt addig ismételgették, amíg eltévedtek”
A monda szerint Hunor és Magor valóban eltévedtek, de ennél a sornál már régen nem róluk, hanem a honfoglaló magyarokról van szó, néhány száz évvel későbbről. Mivel már maga Szabi is megemlíti egy versszakkal korábban, hogy a magyarok áthágtak a Kárpátokon, amolyan „kósza portyák” keretében, ebből is lehet következtetni (meg még sok egyéb dologból is), hogy a honfoglalás tudatos tervezés következménye volt, a portyák során felmérték a Kárpát-medencét, majd szépen, több hullámban átjött a nép. Senki nem tévedt el, maximum néhány idióta, akikkel a természetes szelekció így is úgy is elbánt volna azokban a kegyetlen időkben.
6. „Minden esetben csak ugyanahhoz a hágóhoz értek”
Klasszikus hiba, a magyarság nem egy hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe, hanem a Kárpátok délkeleti, keleti és északkeleti hágóin keresztül. Ezek közül a fontosabbak egyike természetesen a Vereckei-hágó, de nem szabad elfeledkezni a Berecki-szorosról és a Tatár-hágóról vagy a Gyimesi-szorosról sem. Ezt amellett, hogy egy ekkora tömeget (kábé 600 ezer fő) egy hágón keresztül áthozni nettó időpazarlásnak tűnik, az Erdély szerte feltárt korabeli sírok is alátámasztják.
7. „Gyorsan államot alapítottak, na meg a szokásos dolgok”
A nagyjából 894-900 között lezajló honfoglalás után azért még száz évig nem volt szó államalapításról, ugyanaz a törzsszövetség maradtunk, mint korábban, az majd István projektje lesz, de az már a Belga ügye.
Hamarosan (remélhetőleg nem egy év múlva) foglalkozunk a magyar történelmen átívelő popkulturális trilógia befejező darabjával is, jön a Beatricétől a XX. század.
