Attól függően, hogy honnan nézzük, augusztus 20-án sok mindent ünnepelt már a Nemzet. Azt viszont, hogy pontosan mi is az, ami miatt éppen ez a nap az Állami Ünnep, 10 emberből jó, ha másfél tudja. István már öt napja halott, a koronázása jóval később volt, a születésének pontos dátumáról pedig senkinek nincs lövése sem. Azt viszont tudjuk (már ha bárki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen), hogy 1083. augusztus 20-án I. László pápai engedéllyel szentté avatta. Vicces ünneplenyúlások, átértelmezések és vallásviták övezik az egyetlen olyan ünnepünket, amikor végre nem azon picsogunk, hogy milyen durvamód szoptuk végig a történelmünket.
Egy szentté avatást állami ünnepként kezelni eléggé maradi dolognak tűnhet így a huszonegyedik század elején, viszont be kell látni, hogy Istvánnak, ha csak szimbólumszinten is, de óriási jelentősége van a magyar történelemben. Igen, szimbólumként, mert, mint azt már annyiszor leírtuk, ez is kurva régen volt, sápítozást befejezni, árpádsávos zászlókat sarokba tenni, vita lezárva. Az, hogy augusztus 20-án emlékezünk meg róla egyébként is pusztán technikai kérdés, hiszen az évszázadok során egész egyszerűen ez volt Az Ünnep, így később átrakni máskorra egyrészt felesleges hagyományátírás, másrészt a kommunistáknak való beintés is elmaradt volna. Ugyanis.
A szocialisták annak idején belátták, hogy ennek az ünnepnek az eltörlése, bármennyire is adja magát a pusztán egyházi jelentőség miatt, felesleges bonyodalmakat okozott volna. Éppen ezért kihasználták, hogy az emberek többsége úgyis az államalapítást ünnepli ilyenkor nem pedig egy hulla imákba helyezését, szóval kézenfekvő volt, hogy egyszerűen átírják a hagyományt és 1949. augusztus 20-ra időzítették az új Alkotmány bevezetését. Államalapítás 2.0 vagy mi.
De nem kell megijedni, nem csak a maradék MSZP-szavazók ünnepelhetnek ilyenkor önfeledten, hanem a másik fajta (nemzeti-)szocialista maradék is: Trianon után Szent István napjának ünneplése ugyanis az irredenta mozgalom (remélem emlékszünk még kitől származtatják a születését) Szent István Országának visszaszerzését tűzte ki célul. Így aztán, akkor már sokadjára, gyönyörűen átpolitizálták a valóságban egyszerűen csak katolikus ünnepet. Egyébként ebből voltak viták is, hiszen a többi történelmi egyház, teljesen jogosan persze, totál kiakadt azon, hogy az egyik kollegájuknak saját nemzeti ünnepe lett, míg nekik nem jutott ilyesmi. Teszem hozzá arról nem szól egyetlen krónikás sem, hogy a protestánsok mégis mit akartak megünnepelni, tekintve, hogy éppen azért jött létre az egyházuk, hogy mellőzzék az ilyen fellengzős hülyeségeket.
Augusztus 20-ban az a jó, hogy mindenki kénytelen elismerni a jelentőségét. Na nem annak, hogy egy királyunkat szentté avatták, még csak nem is annak, hogy ez az első királyunk volt, ami azért nem egy szar indítás, hanem annak a ténynek, hogy volt egy fickó, aki kiváló politikus lévén rájött, hogy ha nem mészárolja le a fél országát, akkor abba a másik fele is belepusztul és neki nem marad meg a zsíros kormányzati állása. Emberiség elleni bűncselekményt ünnepelni kimondottan gáz, viszont ha állami szinten tesszük, az abszolút menő.
Ha azonban komoly szemmel tekintünk rá és nem trollcsapdát installálunk, akkor is fontos ez a nap. Magyarország, a maga kicsitsárga módján ekkor született meg és utána egy csomó ideig még nem támadta meg az önsajnálat formájában az országba érkező pestis. Menő dolog, legalább három felessel kell ünnepelni. A negyedik a ráadás.
