„Szombaton bicikliztem be a városba, amikor a fal előtt elhaladva láttam, hogy pár ember épp Jobs arcára festi rá szaros rajzocskáját, ami egyébként nagyon igényes, mesteri munka lett (amúgy igen, az lett, ez a graffiti művészet te primitív senkiházi! – a szerk.), ahogy az a mellékelt képeken is látszik...” – írta Kornél az Appleblog-nak. Megpróbálok nem állást foglalni az Apple vs. mindenki más kezdetű komoly vallási vitában és objektíven szemlélni a dolgot, de azért itt álljunk meg egy picit.
A filatorigáti legál fal hosszú évek óta ad otthont az általában jobbnál jobb rajzoknak. A rendszer pedig (kimondva kimondatlanul) az, hogy ezeket a rajzokat idővel átfújják, a hely korlátai miatt. És ez a rendszer bizony jó. Elég unalmas is lenne ugyanazokat rajzokat nézni a laikusoknak és elég szar lenne, ha a jobbaknak nem lenne lehetősége időnként valamivel nyugodtabb körülmények közt kiélni a művészi hajlamaikat. És ki az egyetlen aki ebbe bele tud kötni? Hogyan lehet egy ilyen olajozottan működő gépezet fogaskerekeit megakasztani? Kérjünk segítséget az applebirkáktól!
Általánosan elfogadott nézet, hogy az Apple termékek birtoklása nem egyszerűen a technika adta lehetőségek kihasználása, hanem vallási rítusok gyakorlása. Ez a cég szempontjából persze remek és aláírom, hogy páratlan, amit marketing terén művelnek. Ám mint a legtöbb vallás az appleizmus is magában hordozza a birkává alakulás fenyegető lehetőségét és az autokrata személykultusz igényét. Az applefanok kikiáltott istene pedig Steve Jobs és, mint általában a kultivált személyek esetében, a halála csak felerősítette az őt körülvevő rajongást. És lassan a tárgyra térve: miért is baj ez?
Alapvetően nem vagyok vallásellenes, mindenki higgyen amiben akar, de sajnos előbb-utóbb szinte minden vallás, általában a gyakorlóinak köszönhetően, arcba ver valamely ostoba, megkérdőjelezhető vagy szimplán nevetséges tézisével, rítusával, stb. Az appleblogon jelenleg futó kommentháború pont egy ilyen eset. A hozzászólók nagy része valahogy elsiklik a felett a mellékes apróság felett, hogy az egy kibaszott legál fal! És mint olyan, a fent leírtak szerint működik! Ez nem egy Steve Jobs emlékmű és nem is az applemekka vagy múzeum vagy tudja a faszom, hanem egy szabadon használható közös felület! Jézus is volt már odafestve, rá is ráfújtak, mégsem kaptak vérszemet az underground keresztények és fröcsögtek össze-vissza tiszteletről, meg emberségről és a világ egyik legnagyobb adományozójáról, akinél nagyobb profitot még embernek nem volt arca rábasznia a termékekre. Ja és bár erre tényleg nem szeretnék elkanyarodni, de annyit azért még említsünk meg, hogy a világ legnagyobb adományozója még az adója egy százalékát sem adományozta el soha senkinek!
Persze ilyenkor az következik, hogy akkor nem kell venni, nem kell elolvasni, stb. De nem vagyok hajlandó nem foglalkozni az emberből birkává torzult ostobákkal és főleg egy olyan ember kultuszával, akinek az élete során minden döntése erkölcsileg és emberileg vállalhatatlanul megkérdőjelezhető. Kezdve a lopott szellemi termékek kérdésével (pl.: xerox), folytatván a személyes kapcsolataival (elhagyott gyerek vagy csupán a tény, hogy a kollégáinak munkáját rendszeresen a sajátjaként mutatta be) és végül, de nem utolsó sorban a féktelen egoizmusáról se feledkezzünk el. Itt volna az ideje, hogy a termékeket terméknek tekintsük, a vallásokat vallásnak és legalább egy kicsit utánanézzünk a személyeknek, akiket imádni kezdünk. Azért jó, ha esetleg pozitív példával járnak elöl, kivéve persze ha valaki anarchista vagy ilyesmi.
A legrosszabb ugyanis és nincs kétségem afelől, hogy az ilyen ostobaságoknak, mint egy rajz lefújásán való közfelháborodás, az az egyik fő motorja, hogy az applekultusz nem meghatározható. Mégis hogyan és meddig kell/lehet szeretni egy darab fémet? Hogyan jutunk el odáig, hogy ilyen komoly érzelmek kössenek egy zenelejátszóhoz? Miért is kell nekem szeretnem valakit aki semmilyen pozitív üzenetet nem közöl felém, csupán termékeket talál fel? Egyszerűen nincs tisztázva a kedves egybegyűltek közt, hogy akkor most mégis milyen viszonyban vannak egy termékkel illetve egy céggel! Egy olyan céggel, aminek a vallásgyakorlatához szükséges eszközöket meg kell venni! Tetszik érteni? Ennyire talán még a szcientológiai egyház sem súlyos eset.
A lényeg tehát az, hogy vegyetek Apple-t. Tényleg tök jó lesz, remekül lehet használni meg minden. De ne akarjátok megdugni! Ne hagyjátok, hogy tudat alatt kialakuljon bennetek ez az értelmetlen és nevetséges rajongás egy cég iránt! Mert ez nem normális dolog és valahogy mégis rendre elsiklunk felette. Steve Jobs egy üzletember volt és nem több, az Apple pedig egy profitorientált nagyvállalat. Ezeket pedig nem szokás és nem is érdemes imádni. Elvégre a többit sem szoktuk. Majd jól felrajzolom Warren Buffett-et egy villamosmegállóba és jajj annak, aki rákoszol valamit.
