Üdvözöllek titeket az éppen most induló Hamu és Feltámadás-féle irodalmi félóránkon. Csendesebben vagyok, a diktatórikusan kihelyezett narrátor. Remélem, kényelmesen ültök, turbulencia esetén kérjük, hogy a kihelyezett hányózacskókat használjátok. A biztonsági öveket pedig nyugodtan elfelejthetitek - ha lezuhanunk, úgyis meghaltok mind.
Nem nehéz egy ilyen bevezető után kitalálni, hogy milyen magasan szántó gondolatok fognak repkedni a következő félórában. - megpróbálom fél percre csökkenteni, mivel azért mégis internetes kocsmában ülünk, ahol az emberek előbb vadul kattintgatnak, aztán új egeret vesznek. Kezdjük a beszélgetésünket egy könnyed cikkel, amely azonnal felkeltheti az érdeklődők kíváncsiságát... És máris kitöltöttük irodalmi félóránk jórészét, szóval csak pár szót mondanék így a végén.
Jóllehet (bakker*) a fent említett szöveg igen nagymértékben tartalmaz irodalmi vonatkozású gondolatokat keltő szavakat, igazándiból meglehetősen nehézkes a nyelvezete és eléggé kis mértékben magyar. Ennek ellenére teljesnek tekinthetjük eme kezdő akkordját művészi félóránknak, hiszen minimum egy pohár bort elszopogattunk közben, ami azonnal művészi jelzővel ruházza föl a képernyő előtt való bambulást. Ha kalap és mintás sál is van rajtunk, akkor pedig már nem csak magunkat, de másokat is meggyőztünk arról, hogy mennyire érdemes, alternatív és művészi volt a számítógép előtt tölteni az elmúlt 20-40 percet.
Végül pedig szeretnék adni egy kis útravalót minden egyes olvasónak egy rövid versecske formájában. Remélem, hogy ez szokásommá tud válni, és minden irodalmi félóra ilyen nagy horderejű költeménnyel záródhat (melynek stílusa, hangulata és témája nem kötődik olyan szorosan az aktuálisan taglalt kérdésfeltevéshez).
Keress!
Keress mindig a fák alatt!
Keress, mintha még élnék!
Keresd meg, mi tőlem maradt!
Ha megtalálsz, ezer emlék
Mesél neked a fák alatt,
Hol a testem eltemették.
*Jóllehet. Iszonyatos. Se keze, se lába. Egyrészt hogy egybe kell írni... Másrészt, milyen hülyén hangzik már? Jóllehet. Ha tükörfordításban próbáljuk értelmezni ezt a szót, mit kapunk? "Eléggé valószínű", de mégis mikor használ az ember "jól" szócskát az "eléggé" helyett? És ha véletlenül igen, akkor sem írja hozzá a következő szóhoz. Ha ez nem elég meggyőző, akkor itt a következő érv: Ennek (Jóllehet szócska - követtek?) az ellentétét nem lehet kifejezni ezekkel (jól és lehet) a szavakkal, csak és kizárólag körülírással illetve más szavakkal. "Nem jóllehet" vagy "jól nem lehet" nem létezik. Egy rendes szó pl. az, hogy kerék. Tessék. Ennyi. Kerék vagy nem kerék. - És akkor itt van mellette ez a jóllehet... Kíváncsi lennék, hogy mégis ki találta ki ezt a szót. A másik kedvencem a "szerény személyem" kifejezés... de ezt majd máskor.
