Amíg megy a huza-vona arról, hogy pontosan melyik útszakaszok lettek fizetősek, újra ingyenesek esetleg többször fizetősek, körbenéztünk, hogy melyik ország hogy intézi hasonló ügyeit a környéken. Elöljáróban annyit, hogy ha svájciak lennénk, az éves autópályamatrica 1200 forintunkba fájna, ha viszont svédek, vagy észtek, akkor ingyen közlekedhetnénk hazánk útjain. Rossz hírek következnek.
Súlyosbítottuk a dolgot egy másik mérőszámmal: az országok átlagfizetéseivel, így pontosabban tudjuk lefordítani a száraz számokat a hétköznapi életünkre. Nézzük is, mennyi az annyi.
Ahol ingyenesek az utak
- Belgium
- Ciprus
- Dánia
- Egyesült Királyság
- Észtország
- Finnország
- Hollandia
- Írország
- Izland
- Lettország
- Litvánia
- Luxemburg
- Málta
- Németország
- Norvégia
- Svédország
Ezekben az országokban az állam utat épít az adófizetők pénzén és engedi nekik használni: bizony, akármennyire is fáj vagy hihetetlen, ezekben az országokban részben vagy teljes egészében ingyenesen juthat el az egyszeri autós (3,5 tonna alatti járművével) A pontból B pontba. Azonban általában itt is egy-egy hídért vagy alagútért kell fizetni: az Egyesült Királyságban, ahol több mint 150 éve eltörölték az útdíjakat, számos ilyen szakasz van, de Izlandon például csak egyetlen alagútért szed az állam pénzt. Részleteket a fenti infografikán találhattok. Svédországban az úthasználatért szedett pénz teljesen ismeretlen jelenség volt 2000-ig. Ma két hídért és a két legnagyobb városuk belső területeiért kénytelenek a pénztárcájukba nyúlni az emberek (1,2-2,4€) hétköznap, napközben. Néha.
Ahol a megtett táv után fizetsz
- Franciaország
- Görögország
- Horvátország
- Lengyelország
- Olaszország
- Orosz barátaink
- Portugália
- Spanyolország
Ezekben az országokban a jól ismert és szívből gyűlölt kapus rendszer vagy ennek elektronikus leképzése uralkodik. Ha el akarsz jutni A-ból B-be és egy fizetős szakasz kerül az utadba, akkor meg kell állnod a kapunál, kapsz egy cetlit, és kifele kell virítanod a lóvét kápéban/bankkártyán/regisztációs kártyán/előre rendezett kártyán/okostelefonon. Minél hosszabb távot teszel meg a belépő kaputól, annál többet. Bizonyos országokban az állam intézi a pénzbeszedést, máshol privát cég vagy cégek. Görögországban például hat különböző vállalat szedi a díjakat.
Ahol van éves díj
A legkevésbé korrekt az a rendszer, ahol hiába csak 4 kilométer pályát szeretnél használni, az egész ország összes útjának a használati jogát meg kell venned egyszerre. Ismerve a kezünkben (zsebünkben) levő technológiát, ahol egy mezei alsókategóriás okostelefon is centiméter pontosan képes meghatározni a tartózkodási helyünket, az ilyen rendszerek halálra vannak ítélve. Mennyivel jobb lenne, ha autóba ülés előtt bekapcsolnánk az autópálya alkalmazásunkat, ami követné, hogy merre megyünk (és mennyivel, hoppá!) és az út/nap/hónap/év végén levonná a megfelelő összeget (és akár büntetést) a bankszámlánkról? De vissza a realitások talajára, ezen belül is Offlineországba.
Azokban az európai országokban, ahol létezik egyszeri (napi, heti, éves) díja az úthasználatnak, a következő árakat találhatjuk:
Ország |
Éves útdíj |
Havi nettó átlagfizetés |
A díj mekkora hányada az adott ország átlagfizetésének |
Ha a magyar átlagfizetéshez képest ilyen arányú lenne az éves matrica ára, ennyit fizetnénk érte: |
Ausztria |
84.8€ |
2854€ |
0.0296 |
4465 Ft |
Bulgária |
34€ |
332€ |
0.1024 |
15 461 Ft |
Csehország |
54€ |
702€ |
0.0769 |
11 613 Ft |
Magyarország |
139€ |
487€ |
0.2854 |
42 980 Ft |
Románia |
28€ |
398€ |
0.0704 |
10 621 Ft |
Svájc |
40€ |
5049€ |
0.0079 |
1196 Ft |
Szlovákia |
50€ |
647€ |
0.0773 |
11 667 Ft |
Szlovénia |
110€ |
1044€ |
0.1054 |
15 907 Ft |
Konklúzió
Magyarország a nyertes az abszolút éves árban (!!) és a fizetéshez viszonyított arányban egyaránt. Magyarul: kurvakibaszott drága az autópálya,ami még oké, de a régió országaihoz képest is a négyszeresét fizetjük. Svájcot Európa útjaira!
Persze egy francia vagy olasz elképzelhető, hogy 139€-nál többet fizet egy évben, ha sokszor járkál a nagymamához meg a tengerpartra, na de haddnemagyarázzam. Az, hogy a magyar átlagfizetés közel egyharmadába kerül az éves matrica kirívó és extrém sarc. Ez így önmagában bűzlik is, nem kell még súlyosbítani megyei matricarendszerrel meg senki-sem-érti-mi-van-Veszéprém megyével.
Ha nem 43 000 Ft lenne az éves matrica, hanem mondjuk 10 000 (ami fizetésarányosan még mindig túl sok), akkor az autósok nagyrésze biztosan megvenné, nem szarozna a megyei lófaszokkal meg Inárccsal, Kakuccsal.
Több zsé alagútra, kevesebb égés ilyen béna sarckísérletekkel. Nyugodtabb állampolgárok, kevesebb tüntetés.