Jön a tavasz! (csak még nem ért ide) Kezdődik az új szezon, az ovisoknak vége a hétvégének, az általános iskolákban lezajlottak a farsangi dekorációkat készítő technikaórák (A farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig – ez az idén március 7 – tart. Ez persze csak elmélet, mert a báli szezon gyakran csak március végén zárul.), a gimnazistáknak tökmindegy, de az egyetemisták tantárgyfelvesznek, beiratkoznak, beköltöznek és kezdődik a várva várt „bazdmeg”.

A dolgozó nép persze más szemszögből figyeli ezt a pár napot. Egyrészt már megint bepálik a kocsiban hazafelé a dugóban araszolva, mert két pulcsit vett föl reggel, és mit ad Isten: nem érkezett meg a beígért fagy. Másrészt a rádióban mostanság hajlandóak perceken keresztül valami külföldi marhaságról beszélni és ezért gyakran két pirosat kell várni a következő Rihanna számig. És tényleg: mi olyan fontos, hogy ennyiszer el kell mondani?

 Egyiptom. Igen, a google még mindig először az isteneket, az időjárást, majd az utazást tanácsolja nekünk nagyon bölcsen. Ehhez képest a youtube első két találata már sokkal inkább magáért beszél:

Na igen. Hoszni Mubarak már a wikipedián is elköszönt elnöki tisztségétől (így biztos a hír), és a hadsereg irányítására lett bízva Egyiptom. (omg) Igencsak meglepő volt ez a fordulat, mivel pont ez az állam volt a leginkább diktatórikus jellegű az arabok közül (Irán mellett), és Tunéziát követve mégis gyakorlatilag úttörőnek számít. (omHg) Hogy a többi állam is követni fogja a példáját nagyon valószínű, és persze az újonnan alakult államok iszlám köztársaságok lesznek, így a vallási indíttatású politikusok is részt kaphatnak a kormányokban. (OMHFG) Nos meglátjuk. Izrael mindenesetre nem örül. Érthető.

Szóval ezek a hírek nem hagyják, hogy nyugodtan zenét hallgassunk. „De legalább ott történik valami.” - mondják mások. És ebben is van valami. Hogy Iránban (de egyébként a legtöbb arab államban) az utóbbi időben annyi embert végeztek ki hazaárulás címszóval, hogy az év minden napjára 4 ember jutott, hogy még ennél is többen tűntek el, akikről semmi adat nincs, hogy Egyiptomban ezen blog íróit is már rég zsákba húzták volna, nem nagyon érdekli a szórakozásra vágyó szegény munkásembert. De legalább ott történik valami, és mi jót nevethetünk a bevert arcú rendőrökön, a menekülő diktátorokon és az utcán fuldokló embereken. All they do is entertainment.

Nálunk meg ugye közben kezdődik az új szezon. Bicikliző egyetemistákat kell kerülgetni a kocsival, újra köszönhetünk az „Éhes vagyok”néninek a Kálvinon, nézhetjük, ahogy a kukába kihajított galambokat próbálják kierőszakolni a résen a greenpeace-esek, és délután újra leülhetünk a szokásos társaságba fröccsel a kézben, hogy újra hülyeségekről beszéljük, amiből újra blogbejegyzések születnek, ti meg újra élvezkedhettek rajtuk.

A jelszó pedig ma az, hogy „jön a tavasz!”, mert mindig a jövőbe kell tekinteni, az úgy vagányabbnak tűnik, fotogénebb közben az ember, meg kicsit vidámabb is. Csak vigyázni kell, nehogy a kamerába nézzünk.