Sokan ismerjük (és szeretjük!) a Belga Királyok a házban című számát, amely dal végigveszi a magyar királyokat Istvántól IV. Károlyig. A baj csak az, hogy a nóta tele van ferdítésekkel, félreérthető megjegyzésekkel és történelmietlen megnyilvánulásokkal. Vegyük hát sorra ezeket!

Félreértések elkerülése végett, pár dolgot szögezzünk le előre: én is szeretem a számot, sőt, bevallom, néhány dolgot én is innen jegyeztem meg, ahogy sokan mások, de óva intek mindenkit attól, hogy készpénznek vegye a szám minden szavát! Fontos még megemlíteni, hogy kiigazításaimat saját középiskolai és egyetemi tanulmányaimra alapozom, segítségemre volt ebben nem egy történelem tanár évek során elhangzott mondata, tankönyvek, saját jegyzetek.
Először is maga a szám, feliratozva egy faszipántos klippel.

Fussunk hát neki, pontokba szedve, elejétől a végéig:

1. „Két ifjú rokon, István és Koppány”
Jajj, mindjárt az első félmondat hibás, nem illik így kezdeni egy történelmes dalt. Koppány ugyanis István nagybátyja volt, korántsem „ifjú”. Sajnos születése dátumát a múlt jótékony homálya fedi, de amit ez sugall (miszerint hasonló korú rokonokról van szó), nyilvánvaló tévedés. Koppány apja Tar Zerind volt, aki még Taksony idején (955-970 között volt fejedelem, de a két évszám nem 100 %) meghalt. Azaz fia, Koppány semmiképpen sem lehet egykorú Istvánnal. A fő ok viszont más: Koppány a senioratus elve alapján akart uralkodó lenni, ami azt jelenti, hogy a fejedelemséget a legidősebb (!!) rokon kapja meg. Míg István a primogenitura elvét követte, ami az előző uralkodó legidősebb fiára hagyja a trónt. Ugye érzitek a különbséget?

2. „A kőműves az Kelemen a könyves meg Kálmán, tönkre tette életét egy furcsa női ármány.”
Több ilyen problémánk is lesz: legendákat kever a Belga tényekkel. Kálmánunk (1095-1116) felesége bizonyos Euphemia volt, akit házasságtörés vádjával hazazavart Bizáncba. Ott megszületett Euphemiának egy Borisz nevű fia, aki később trónkövetelőként megjelent az országban (Kálmán halála után!). Hogy ez a sztori effektíve tönkretette volna Kálmán életét, nyilvánvaló túlzás.

3. „Béla sajnos Istvánt nem láthatta, 5 éves volt, mikor Kálmán megvakíttatta.”
A később II. (Vak) Béla néven uralkodó gyermek megvakításakor 6 éves volt.

4. „Batu kán apukája, Dzsingisz kán az meghalt.”
Sajnos ez sem igaz, mivel Dzsingisz kán a nagyapja volt Batu kánnak. Amúgy Dzsingiszünk 1227-ben halt meg, utódja fia, Ögödej lett. Ezt az egész sztorit összekötni a tatárjárással pláne hülyeség, mivel az 1241-42 között volt, amikor szegény Dzsingisz már 15 éve a túlvilági vadászmezőkön csatázott a régi haverokkal, a kettő között tehát nincs összefüggés.

5. „A király és Mária lánya özvegy lett 20 évesen.”
Ha ez Margit, ő soha nem lett özvegy, mivel visszautasította II. Ottokár cseh és Anjou Károly szicíliai király ajánlatát is. Amúgy számomra a szövegkörnyezetből nyilvánvaló, hogy Szent Margitról van itt szó, az ezután következő „buzgó, vallásos aszkéta, berakták szentnek, mint a rakéta” szöveg elég árulkodó…

6. „A kápolnai ispánság önálló oklevéladó.”
Bevallom, ez lehet, hogy nem hiba. A számban többször is van olyan, hogy a szövegben nem tudni, hogy pontosan mire gondolnak a belgás srácok. Ha itt az oklevéladó szó hiteles helyet jelent (azaz ami kiadja az oklevelet, érteeed), akkor bizony bármennyire is ezt sugallja a szöveg, nem Károly Róbert volt az első, hanem III. Béla, aki 1172-96 között uralkodott. Ha viszont ugyanez „oklevél, adó”, akkor jó lehet, de problémás az értelmezés.

7. „Magyarország határait három tenger mossa”
Klasszikus hiba, ez soha nem történt meg. Nagy Lajos idején (1342-82) Magyarország perszonálunióba lépett Lengyelországgal, mivel Lajos 1370-től utóbbinak is királya lett. A perszonálunió pedig azt jelenti, hogy a két ország teljesen különálló, csak egy az uralkodója. Ez így bizony mínusz egy tenger. Moldva (ami a Fekete-tenger mellett van) pedig úgynevezett ütköző állam volt, szintén nem volt Magyarország része, különálló fejedelemség volt. Ez így már mínusz kettő. De legalább az Adria tényleg határos volt, a turisták persze csak most mennek oda…

A rózsaszínnel jelölt terület a Magyar Királyság Nagy Lajos idején (a kék határ az, ami felett uralkodott)

8. „Épül a királyné vára Diósgyőrben.”
A jelenleg is álló várat IV. Béla idején építették, Nagy Lajos alatt „csak” a fénykorát élte, bár tény, hogy voltak apró átépítések rajta (kicsi hiba, leginkább persze csak kötözködés).

9. „Aztán jött a Mátyás aki gyakran félrelépett.”
Húha. Mátyásnak két felesége volt: Podjebrád Katalin, aki 1464-ben meghalt és Aragóniai Beatrix, akit 1476-ban vett el. A kettő között(!!) volt a polgári származású Edelpeck Borbála, aki tulajdonképpen a szeretője volt, és tőle születik meg 1473-ban Corvin János. Tehát konkrét megcsalásra nincs bizonyíték!

10. „Visegrádon őrizte az alagsorban Drakulát.”
Most nyilvánvalóan barom legendákat mondunk vagy történelmet??

11. „Könnyen beszél Kosztolányi, nem látta a tombászt.”
Ez kivétel, itt nincs hiba, csak az előtte való török szavas rész és ez számomra mindig is értelmezhetetlen volt, de rátaláltam a gyBLOG hiánypótló posztjára és most már mindent értek.

12. „II. Józsefet ugorjuk át, senkit sem érdekel egy kalapos király.”
A történész-vér fellázad ilyen szavak hallatán, ez mocskos túlzás, egy nagyon fontos uralkodónkról van szó, a felvilágosult abszolutizmus legnagyobb képviselőjéről! Ráadásul amint az a képen is látható, tök szép, nagy kalapja van!

13. „Hiába beszélt Ferdinánd hat nyelvet, ha a magyar ember nem értett csak egyet.”
Nem beszélte azt a hatot „hiába”, mivel az egyik speciel pont a magyar volt. De persze értem én, hogy a magyar nyelv hivatalossá tételének mozgalmára utalnak, de akkor is.

14. „Törvényt sértve került József trónra”
A már emlegetett (és amúgy elmebeteg) V. Ferdinánd 1848 decemberében lemondott Ferenc József javára, tehát ez a része a dolognak nem törvénysértés. A magyar trónra viszont hivatalosan csak 1867, a kiegyezés után került, amikor szintén nem volt törvénysértés, de tény, hogy addig is ő uralkodott az ország felett, amit értékelhetünk akár úgy is, de hát vesztesnek kuss a neve. És mi, sajnos, elég nagy vesztesek voltunk 1849 után. Hogy ez most így hiba-e vagy sem, mindenki döntse el ki-ki maga, ez csak amolyan kiigazítás itt.

15. „…ha már bort sem ihatunk, nem koccintunk sörrel!”
Ezt a kérdéskört szintén rengeteg legenda övezi, ezt a sztorit viszont csak itt hallottam…

+1. „Ferenc, Ferdinánd is volt király”
Itt a megfogalmazás szerencsétlen kicsit, de nem konkrét hiba. Ferenc és Ferdinánd valóban mindketten uralkodtak, ráadásul egymás után. Ferenc Ferdinánd viszont nem, ő az a fickó, aki miatt kitört az első világháború, miután trónörökösként meggyilkolták 1914-ben. Az, hogy van-e vessző a két név között, az a számban sajnos egyáltalán nem egyértelmű. Itt van példának okáért a zeneszöveg.hu, ahol biztos ami biztos alapon mindkét verzió szerepel a refrénben…