Nessie, a tavi szörny
Egy évre rá napvilágot látott a híres kép is, ami körbeutazta a világot, és amiről viszonylag hamar kiderült, hogy csupán egy átalakított játék tengeralattjárót ábrázol, de ez mégsem tántorította el semmitől a Nessie-hívőket. 1960-ban vették filmre először (a fekete-fehér kockákon egy behatárolhatatlan valami mozog a vízben, a szkeptikusok szerint azonban csak szimpla motorcsónak keltette hullámokat látunk), azóta pedig több mint 4000 észlelést tartanak számon, mondanom sem kell, a helyiek őszinte örömére. A Loch Ness-i tóról tudjuk, hogy Nagy Britannia legnagyobb és legmélyebb tava, 230 méteres mélységével az Északi-tengert is lepipálja, vize folyton zavaros és sötét a szennyeződésektől, a tájat szinte állandóan titokzatos köd burkolja, a parton pedig egy 13. századi kastély romjai teszik végképp kísértetiessé a látványt. Teljesen egyértelmű, hogy ez a környezet legendáért kiált.
A helyieknek, valamint még azoknak akik a kérdésben érdekeltek, közel 1500 évük volt előállni a legelvetemültebb magyarázatokkal Nessie létezésére. Volt, aki Nessiet egy vándorcirkuszból elszökött, majd csobbanni kívánó elefántnak titulálta (ez a kedvencem), mások szerint nem más, mint a Plesiosaurus nevű dinoszaurusz faj egy érthetetlen okból fennmaradt példánya, de akad olyan teória is, miszerint a szörny egy előttünk még ismeretlen, hosszúnyakú fókafaj képviselője. Egy svéd néprajzos szerint Nessie egy régi legenda, a Kelpie továbbélése, amivel a skót anyukák riogatták gyermekeiket, hogy sötétedés után ne merjenek egyedül a tó közelébe menni. Ugyanis akkor a benne lakó gonosz kelpie kivágtat a szárazföldre, ott lóvá változik, és magával viszi a rossz gyerekeket a tó mélyére. Esti mesének nem rossz, és talán egy máig élő legenda kiindulási pontjához is elég.
1. Elképzelhető, de nem igazán valószínű, hogy a tó titka eredetében rejlik. Tudjuk, hogy régen az Északi-tenger része volt, ma is csatorna köti össze vele, ezért vize viszonylag hűvös. A tengerbiológusok a mai napig a sósvizek állatvilágának mindössze 10%-át ismerik, így teljesen lehetségesnek tartják a Nessiehez hasonlatos, jókora hüllők létezését. Sokan gondolják, hogy a tó leválásakor egy ilyen hüllő csapdába esett, és azóta is Loch Nessben lakik. Ez még rendben is lenne, csak épp ebben az esetben már rég el kellett volna pusztulnia. Ezért az elmélet egy olyan változata is elterjedt, miszerint Nessie nem lakik folyton a tóban, hanem egy alagúton keresztül szabadon ingázik pajtásaival a tenger és tó között. Mondanom sem kell, hogy ilyen alagútról nem tudunk, és észrevétlenül nem is létezhetne.
2. Mások szerint Nessie csupán egy közönséges tokhal, vagy angolna. Szakértő horgászok szerint a legnagyobb angolnafaj akár 4 méteresre is megnőhet, viszont ez nem stimmel, a leírások jóval nagyobbnak saccolják a tavi szörnyet.
Én, személy szerint nem akarok véleményt alkotni a Loch Ness-i szörnyről, legalábbis addig nem, ameddig nem utaztam oda, és guvadtam minimum 3 napig a vízre pislogás nélkül, azt azonban kijelenthetem, hogy létezik az észlelésekre egy tudományosan elfogadható, azonban kétségkívül jóval unalmasabb magyarázat: mégpedig a fák.
3. Miután Nessiet a három legmélyebb skót tóban vélték látni eddig, a kérdéssel foglalkozóknak feltűnt, hogy ezek a tavak fenyőkkel vannak körülvéve, és ez a két tény elég volt egy elfogadható magyarázat megszületéséhez. A fenyőfáknak ugye jóval magasabb a gyantatartalmuk, mint az összes többinek, így mikor a fák, faágak beleesnek a vízbe, a kiszabaduló gyanta csapdába ejti a fa bomlásakor keletkező gázokat, és újra felemeli őket a felszínre, mielőtt végleg lesüllyednének. Ha a fa véletlenül függőlegesen emelkedik ki a vízből, kicsiny túlzással akár szörnyfejnek is elmegy, és mint tudjuk, mindenki azt lát, amit látni akar.
Ez az eddigi legreálisabb feltevés, ami talán egy nap majd végleg véget vet egy lassan kétezer éve élő legendának, azonban nem biztos, hogy ez az igazság. Mindenki személyesen dönti el, hogy miben hisz, de a yutyubos videókat nézve a legszkeptikusabb ember is levonhatja a sajnálatos következtetést: valami van a vízben.