Navracsics Tibor után egy újabb interjú köszönti a lelkes olvasóinkat, ráadásul most nem is kellett a neten kutakodni a válaszokért! Tovább után megható és kalapemelést érdemlő sztori ezen a ködös szombaton.

November 28-án, hétfőn érdekes poszt látott napvilágot a Hajtás Pajtás biciklis futárszolgálat Facebook-lapján. Aki lusta elolvasni, annak a történet dióhéjban: egy futáruk talált egy pénztárcát, amit kis nyomozás után visszajuttatott a tulajnak. Hogy mi ebben a pláne? Hát az, hogy több, mint 300 ezer HUF volt abban a pénztárcában… Örök kérdés: megtartod?
Mivel mi nem csak szimplán überkirály bloggerek vagyunk, hanem lelkes újságíró-féleségek is, bevetettük minden rámenősségünket és addig nem nyugodtunk, amíg meg nem találtuk ezt a bizonyos futárt, aki hajlandó volt adni nekünk egy exkluzív interjút. Mivel ezt egyik másik médiumnak sem tette meg, így abszolút kivételes helyzetben érezzük magunkat, ami persze nem újdonság számunkra.
Következzék hát a 21 éves Dávid, aki töviről hegyire elmeséli nekünk, hogy mennyire jó fej is ő valójában!

1. Gyors bevezető kérdés: hány éves a kapitány?
Öregebb, mint hinnéd!

2. Érdekes gondolat… Node, térjünk a tárgyra: mi történt pontosan?
Hát úgy volt, hogy éppen a Lajos utcán tekertem, vittem egy csomagot, amikor észrevettem a földön egy szürke BMW mellett egy pénztárcát, megálltam, visszafordultam, fölvettem a földről és akkor látom, hogy az oldalán elhelyezett csiptető tele van papírpénzzel. Ugrott kb 4 ezerre a vérnyomásom, körbenéztem, majd félrehajtva fölhívtam a diszpécserem, hogy „te jó Isten mit találtam!” Átnéztem, minden irat benne volt, 3 bankkártya, személyi, jogosítvány, stb.
Bementem a mellettem lévő irodaházba, hátha név alapján kiderül, hol dolgozik, közben a diszpécserem a saját adatbázisunkban keresett a csávó nevére. A recepción persze nem sikerült megtalálni, így gondoltam addig elviszem a rajtam lévő csomagot, úgy is jövök még erre visszafelé. Közben a diszpécser talált három nevet is, ami megegyezett a tulajdonoséval. Felhívtam őket, de csak egy volt elérhető, nyilván nem ő volt az, viszont kaptam tőle pár szép szót, amiért energiát fektettem ebbe.
Visszafelé jövet a diszpécserem azt mondta, nem ad melót, hogy ki tudjam találni, mit csináljak. Arra gondoltam fölviszem a lakására, mert nem messze lakott onnan, de a kocsi még mindig ott állt, gondoltam, úgyse lesz otthon. Aztán az irodaház mellett megpillantottam egy Unicredit bankot és mivel a tárcában volt egy ilyen bankkártya, bementem oda, hátha segítenek. A bankár mondta, hogy már le van tiltatva a kártya, benn volt a tulajdonos reggel. Megpróbáltuk elérni, de éppen lefagyott a rendszer, erre elkérte a telefonszámom, hogy majd értesítenek, ha sikerült elérni a tulajt.
A kocsi mellett vártam, egyszer csak csörög a telóm, hív a bank, hogy menjek vissza. Bementem, azt mondták, mindjárt itt lesz a fickó, aki 1 perc múlva meg is érkezett, kérdezte, hogy benne van-e minden pénz? Mondom igen, nem vettem, ki semmit. Erre azt mondta lecsatolva a lóvét, hogy 20% nyomravezetői díj üti a markom, mert megtehettem volna, hogy elviszem az egészet és csak az iratait adom le. Kérdezte, hogy örülök? Jó ez így? Adjon többet? Mondtam neki, hogy ez rengeteg pénz, persze, hogy örülök. Adott még egy névjegyet is, hogy ha bármiben tud segíteni, hívjam, és maradjak ilyen, amilyen vagyok. Elköszöntünk és mindketten boldogak voltunk.

3. Egész pontosan mennyi pénzről van is szó?
Megszámoltam amikor megtaláltam, pontosan 342 ezer forint és kerek 10 euró.

4. Miért nem vitted el azt a rohadt sok pénzt? Simán megtehetted volna…
Megfordult természetesen a fejemben, hogy elrakom az egészet, sok mindent meg tudott volna oldani ennyi pénz, de arra gondoltam, hogy ez neki karácsony előtti tuti nagy szívás, és úgy sem tudtam volna élvezni. Plusz hiszek a karmában, és úgy éreztem, így lesz a legjobb. Tudom, elég közhelyes vagyok…

5. Egész pontosan mennyit is kaptál végül a csávótól...?
20% nyomravezetői díjat, ez 60 ezer forint. Mondanom sem kell, hogy meglepődtem kissé…

6. ...és mire költötted?
Még nem költöttem el, egy-két sör persze kijönne belőle… Amúgy ajándékokra költöm, mert ugye itt vannak az ünnepek, plusz ebből tudok venni egy új vázat is a bicajomhoz, amit már régóta akarok nagyon.

7. Mit üzennél a jövő pajtás-nemzedékének? Mi a tanulság?
Azt üzenem, hogy ha ilyen történik, mindenki tegyen úgy, ahogyan én, mert elmondani nem tudom mennyire jól esett, hogy az irodában többen is gratuláltak nekem és kezet nyújtottak. A Facebookon elterjedt erről szóló posztot pedig rengetegen megosztották és több mint 480-an lájkolták. Az igazgatónk is büszke volt rám, a diszpécserem szerint sok jó pontot szereztem és ez szintén nagyon fontos. Meg persze végül nem kevés pénz is ütötte a markom. A legjobban viszont az esett, amikor Barbi, a barátnőm, azt mondta nekem, hogy büszke rám. Szóval, nála is szereztem egy-két piros pontot. Összességében megéri jót cselekedni, nagyon jó érzés volt!

8. Köszi az interjút, jó dolog, hogy vannak még becsületes arcok a világon!
Én köszönöm! Jó is, hogy most a teljes sztori megjelent, mert a Facebookon is kicsit máshogy írták, meg mindenki máshogy meséli.