Hamu és Feltámadás

Online kocsma! Dohányzó helyiség (kérjük használja a kihelyezett hamutálakat), asztalt biztosítani csak rendelés fejében tudunk, a földre köpni tilos!

Friss topikok

Legenda vagy valóság? (Part 2)

2011.10.07. 11:07 tlickey

 Mindent a gömbvillámról

 

Hogy miért soroltam a gömbvillámokat a legenda vagy valóság sorozatba? Azért, mert majdnem mindenki tudja róluk, hogy létező jelenségek, azonban a "majdnem" sosem elég. Akár gondoltátok, akár nem, velem személyesen már megesett olyan, hogy egy ismerősöm kijelentette: ő bizony nem hisz a gömbvillámokban. Márpedig, nem hinni a gömbvillámokban pontosan olyan, mint mondjuk rajongani a forgószelekért: NAGY hülyeség.

Tudatlan ismerősömet egy minimálisan azonban meg lehet érteni, ugyanis a gömbvillám annyira ritka jelenség, hogy létezése sokáig kétségbe vonható volt. Igaz, hogy a kínaiak i.e. 500 körül már lejegyezték, a görögök pedig beépítették a mítoszvilágukba, csak úgy görögösen: mivel a villámlást Zeusztól származtatták, a gömbvillámot egyenesen a főisten egyik megjelenési formájának tartották. Ennek ellenére a felmérések szerint a mai ember csupán 1%-a találkozott eddig a furcsa fénygömbbel, a beszámolók és helyszínek pedig vajmi kevés vizsgálati felületet adnak. És akkor most jöjjön a fekete leves, egy kis fizika.

Ball lightning Idokep

A gömbvillámot a mai tudomány állása szerint – jobb híján – egy fajta villámként kategorizálták, azonban elektromos töltetét leszámítva szinte semmiben sem lehet a villámokhoz hasonlítani. A baj ott kezdődik, hogy energiájának forrása ismeretlen. Legtöbbször gömb alakú, színek tekintetében a fehértől a kékig minden volt már, de a nyerő általában a sárga, átmérője is változó, néhány centimétertől akár több méterig is terjedhet. Élettartama a villáménál hosszabb, akár több perc is lehet, keletkezésekor és eltűnésekor számos beszámoló szerint pukkanó vagy robbanó hangot hallat, máskor nyomtalanul semmisül meg. Mozgásuk a földdel párhuzamos, azonban sebességük eltérő, néhány csak egyhelyben lebeg, mielőtt végleg eltűnne, néhány pedig meglepően gyorsan szeli a levegőt. Megfigyelték, hogy mozgását a szél nem befolyásolja, a föld felszínéről viszont rendszerint visszapattan, és az elektromos terek is letérítik pályájáról. Általában a szabadban figyelhető meg, de sokszor épületekben is megjelenik, továbbá találkoztunk már vízben lebegő, illetve földből előtűnő gömbvillámmal is (az utóbbival gyakran magyaráznak spontánégési eseteket: talán az illető rosszkor volt, nagyon rossz helyen). Azt szokták mondani, hogy legtöbbször vihar idején észlelhető, de ez sajnos nem a teljes igazság. A teljes igazság inkább az, hogy nem tudjuk mi az, hogyan keletkezik, és mindezt mikor csinálja. Tulajdonképpen ahány megfigyelést olvasunk, a jelenség annyiféle, ezért az sem kizárt, hogy nem mindig ugyanarról a dologról van szó. Egy ponton azonban minden észlelés megegyezik: felrobbantja, vagy megégeti az útjába kerülő tárgyakat, és nem kíméli az élőlényeket sem.

Most, miután már mindenféle tényt felsoroltam, jöhet az izgalmasabb rész: a furcsaságok. Az első dolog, ami engem kiakaszt, hogy a gömbvillámok képesek tárgyakat eltűntetni, illetve hullatni magukból. Na már most. Én igazán nem tartoztam a jó fizikások közé, de ha valaminek akkora az elektromos töltete, hogy mindent felrobbant, vagy minimum feléget, amihez csak hozzáér, akkor hogy a fenébe tudna tárgyakat potyogtatni?! Aztán ott van az is, hogy reagál a hangokra, érzékeli maga körül a mozgást, és gyakran követni kezdi ezek forrását. Számos beszámoló szól arról, hogy a fénygömb tárgyak, vagy emberek nyomába szegődik, ez pedig olyan érzetet kelthet, mintha intelligens objektumról lenne szó. Talán ezért azonosították egy csomóan UFO-ként, ezt pedig az a megfigyelés is alátámasztja, hogy a gömbvillám „közlekedik”. Ezalatt azt értem, hogy bármilyen felületen képes lenne áthatolni, azonban mikor zárt területre téved, legtöbbször mégis az ablakon, az ajtón, vagy a kulcslyukon át érkezik, az utóbbi esetben egész apróra zsugorodva. Előfordult, hogy megváltoztatta a közelben lévő tárgyak fizikai tulajdonságait, például átszínezte, vagy áthelyezte őket a szobában. Energiatartalma alapján több ezer fokos, mégis amikor elhalad az emberek mellett, egyáltalán nem érzékelik az általa kibocsátott hőt.

Mindezt figyelembe véve ki kell jelentenünk – ahogy előttünk már oly sokan meg is tették -, hogy a fizika mai állása szerint a gömbvillám (főleg ezekkel a tulajdonságokkal) egész egyszerűen nem is létezhetne, ha úgy tetszik, tekinthetjük fizikai törvényeink élő cáfolatának is. A tudomány több mint 2000 évig volt teljességgel tanácstalan a jelenséggel kapcsolatban. Az ezoterikusok a negatív energiák megnyilvánulásának hitték, mások szellemlényeknek, az optimistábbak a Föld új energiaforrásaként kezelték, amit csak meg kell tudnunk „szelídíteni”, megint mások az ősrobbanás idejében keletkezett feketelyukaknak tartották őket. A legtöbb tudós afelé az elmélet felé hajlott, hogy mivel az általunk ismert dimenziókban nem jöhet létre, ezért a további dimenziókban keletkezik, és oda is tűnik el, ezáltal bizonyítva azok létezését.  

2000 tájékán a különböző találgatások három lehetséges elméletté álltak össze. A fizikai modell szerint a gömbvillám elektromos töltéshalmaz, és a villámmal azonos karakterrel bír. A kémiai modell szerint a gömbvillám valójában égő nitrogén, melyhez az atmoszférikus áramok teremtik meg a feltételeket. Az örvénymodell szerint pedig a gömbvillám olyan gyorsan pörgő plazma vagy ionizált gáz, melynek összetartását mágneses és elektromos mezők biztosítják. 

És 2007-ben bekövetkezett a várva-várt áttörés: két brazil kutatónak sikerült laboratóriumi körülmények között előállítania a gömbvillám-jelenséget, ezáltal igazolva a fizikai modell elméletét.

Eszerint a gömbvillám olyankor keletkezik, amikor „egy villám a föld kérgébe csapódik és a szilícium-oxidot szilíciumgőzzé változtatja. A lehűlő szilícium egy olyan aerosollá sűrűsödik, amely a felületén lévő töltések révén gömb alakúvá formálódik. A szilícium a levegőben lévő oxigénnel oxidálódik, és ez okozza a sugárzást."

Ha ez nem is a teljes magyarázat, mindenesetre az, hogy már kezdjük kapizsgálni a jelenség mibenlétét, szerintem kifejezetten megnyugtató. Azonban feltennék egy kérdést: mi van azokkal a gömbvillámokkal, amik nem viharban, hanem fényes napsütésben keletkeznek? Azt hiszem, a válaszadást meghagyhatjuk a jövő fizikusainak.


Szólj hozzá!

Címkék: tudomány valóság legenda

A bejegyzés trackback címe:

https://foenix.blog.hu/api/trackback/id/tr663283690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.