Szilvi tegnap a munkából elugrott, hogy még "beszélgessen" kicsit az aktuálissal mielőtt még hazamegy a srác. Aztán visszament dolgozni, és igazi unalommal de különösen ügyesen dolgozott még rettentő sokáig.
Ma mindenhol volt. Ez volt azelső olyan igazi, kisruhás, tavaszi nap, amikor az ember lánya örül hogy mehet, ezért megy is, és nem csak agyilag fárasztja le a napja, hanem fizikailag is tökéletesen.
Ritus pedig nem volt sehol. Ó, ez így nem igaz,mert nincs olyan nap, hogy ne lenne sehol, de jórészt otthon volt betegszabin. Már azt hitte, hogy elmúlik a betegsége nátha és takony nélkül, de persze nem sikerülhet minden. Úgyhogy nem melózott inkább. Azért összefutottak Szilvivel. Elszívtak egy-két cigit meg dumcsiztak. Ritus már megírta az esküvői beszédét is. De gyereket nem szeretne nagyon.. Igazából valószínú, hogy egyáltalán nem is szeretne gyereket. És mostmár Szilvi agyában is kirajzolódott a tökéletes esküvői ruha képe. Persze, csipkés. Meg bájos és visszafogott. Mint Szilvi. De azért kicsit kurvás. Ritusé elegáns, de vagány, és nagyon arisztokratikus. És talán észre se vették, de a két ruhában van valami közös. Mindkettő ellentmondásos.
Linda egész nap dolgozott. Sok rendelés volt, három pincérnő összevissza váltotta egymást egész nap. Zűrös volt, de végülis ő profi szakács. Ez nem probléma neki, az a kis stressz meg belefér. Főleg, hogy itt ez az új lány, aki mellett kikapcsol. A neten kezdtek el beszélgetni. Kinnt voltak sétálni. Jól sikerült az első randi,ott aludt a lánynál, de nem volt semmi azért. De jó,mert Móni-az új szerelem- nagyon igényli a társaságát, és szeret vele lenni, ez egyértelmű. Az a lány meg, akit meg Szilvi, a pincérlány emleget úgyis esélytelen. Pedig az a lány...