Nyilvánvaló, hogy a tanév kezdete minden ember számára tragikus esemény minden évben. A tanulók számára értelemszerűen, de a dolgozó emberek is jellemzően a nyári szünetre ütemezik a szabadságot és az ezzel járó örömöket. Sőt, talán még a nyugdíjasok is inkább élvezik az unokákkal töltött nyári napokat. Mivel mi itt a Főnixnél a boldogság elkötelezett szószólói vagyunk, íme öt dolog, aminek lehet örülni a tanév kezdetén.

1. Régi ismerősök

A tapasztalataim alapján a sok szabadság egyik mellékhatása az, hogy az ember akarva-akaratlan elhanyagolja a barátai egy részét. Sokkal nehezebb összehozni egy találkozót a rendszertelen vidéki és külföldi nyaralások, rokonlátogatások és világkörüli hajótúrák közepette, mint a heti robot megnyugtató rendszerében. Az iskolába korlátozódó laza társaságok ismét összejönnek és úgy általában könnyebb találkozni bárkivel. Kivéve persze, ha az élelmes illető már rég emigrált a picsába.

2. Sorozatok

A sok régi ismerős elsőre persze komoly megterhelést jelent és nincs is jobb, mint ezt ellensúlyozandó betokozódni a lakásba és végre újra felvenni a fonalat kedvenc nem is létező barátainkkal. Persze vannak nyáron is sorozatok, de azért lássuk be, vagyunk egy páran akik epekedve várjuk a TBBT, a Modern Family vagy a Terápia új évadát, hogy a jobbakat említsem. Még szerencse, hogy a Barátok Közt idén nem tartott szünetet. Hát igen azon a bizonyos vonaton nincsen fék.

3. Időjárás

Hogy legyen valami az idősebbeknek és a gótoknak, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy vannak egy páran akik direkt kedvelik a hűvösebb időt. Vagy csak nyugodtabbak, mert abba itthon azért kevesebben halnak bele évente az otthonukban ülve. Bár idén nyáron ők egész jól jártak, azért így is volt pár hőségriadó, ami még a strandon sem igazán jó móka. Talán egyedül akkor, ha egy másik ország strandján fekszünk, ahol pont 30°C van.

4. Buli

Ez talán kissé meglepő gondolat, de be kell látni, hogy a mainstream közönség számára a nyáron a fesztiválok kivételével elszomorítóan kevés a lehetőség a bulizásra. Tény, hogy Budapesten egyre jobb a helyzet, de a fellépők nagyobb részét így is elszívják a fesztiválok és ha valakinek nincs lehetősége egyre vagy többre lejutni, az nagyjából így járt. Erre persze kazalnyi ellenpéldát lehetne hozni, ezért is hangsúlyozom, hogy ez elsősorban mainstream zenére vonatkozik. Mert én is tudtam bulizni Onogana koncerten a Valyo parton és nem mellesleg zseniális volt, de néha azért jól esne egy faék egyszerűségű Andro buli, ami nyáron sokkal kevesebbszer fordul elő.

5. Meghalnak a bogarak

Gyanítom, hogy nem csak én vagyok az, akinek a nyár első hírnökeit a rohadt bogarak jelentik. Most komolyan, ki kedveli a bogarakat? Ők is isten teremtményei vagy a földanyáé vagy akármi, lehet őket szeretni, de ki kedveli őket?! Ki szeret velük időt tölteni? Nem aranyosak, nem taníthatóak be, nem finomak, megrágják a veteményt, megrágják a gyereket, harapnak, csípnek, zümmögnek, döngenek és egyáltalán, bekaphatják. Arról nem is beszélve, hogy a repülő verziók annak ellenére, hogy a számukra fenntartott élettér, tehát a levegő messze nagyobb összterület, mint egy lakás, mégis megkeresik az 5 centis rést a bukóra nyitott ablakon, hogy ott bejöhessenek és addig basztassanak, amíg ki nem mented vagy meg nem ölöd őket. Kinek mi. Nekem egyértelműen az ő békés vagy nem békés haláluk a legnagyobb öröm szeptemberben, le a rohadt bogarakkal! Nektek mi?