Ma végre eljött az idő, hogy újra elmehessünk az urnákhoz, ahol épp 7 héttel korábban már voltunk. Jött az újabb kétharmad, az újabb baloldali pofára esés, az újabb ledöbbenés a Jobbikon és az újabb LMP becsúszás. Szóval semmi nem történt az égvilágon, legalábbis semmi olyan, amit ne mondtunk volna már meg jó előre. Ehhez képest itt az EP-választás, ami szintén nem ígér semmi érdekeset, de azt legalább masszívan teszi. Egyáltalán van értelme ennek az egésznek? Miért mennék el szavazni?
Szögezzük le: szinte biztos, hogy nem is fogok. Tudom, hogy a szavazati jog alapjog, olyan dolog, amivel ha nem élek, akkor vagy egy rapper vagy egy dán szuperhős öl meg, mégis, személy szerint semmi értelmét nem látom az EP-nek. Pláne nem az EP-választásnak. Belgiumon kívül, ahol kötelező a szavazás, szinte sehol nem mennek el az emberek, az átlag részvételi arány olyan 40-45 % körül mozog. Most sem lesz másként, pláne Magyarországon, ahol a másfél hónappal ezelőtti események bőven kielégítették az Átlag Magyar Polgár politikaigényét a következő négy évre és akkor az őszi önkormányzati hirigről még nem is beszéltünk.
Aztán itt van maga az EP. Bekerül oda 736 751 ember, amiből összesen 21 lesz a magyar, ráadásul ezek olyan különféle frakciókba fognak tömörülni, amikbe nekünk már nincs semmi beleszólásunk. Persze tudjuk, hogy a Fidesz Néppártos, az MSZP szoci, az LMP zöld vagy a Jobbik euroszkeptikus (erről lesz még szó!), de igazából magasról tojok rá, hogy ki hova húz. Azért meg pláne nem akarok szavazni, hogy 20 magyar politikus elhízhasson és öt év múlva még ocsmányabb kinézettel kuncsorogjon az ikszemért.
Itt van ez az Origo-cikk, ami tökéletesen elmondja, hogy miért ne menjek el szavazni attól kezdve, hogy mennyi fahéj kerüljön a sütimbe azon át, hogy mi legyen az új trendi állásfoglalás a kipufogógázról egészen addig, hogy ki legyen a Bizottság elnöke. Ez utóbbi speciel az egyetlen dolog, ami miatt lehetne értelme az EP-nek: mostantól ugyanis van némi beleszólása a Bizottság tagjainak kiválasztásába. Hát ez aztán a fantasztikus hatáskör, kell hozzá több mint 700 ember hatezer eurós alapfizetéssel!
Na de vegyük sorba, kik is indulnak! Hát ugye ugyanazok, mint április elején, szerencsére azonban akkora elánnal nem próbálnak meggyőzni minket, de így is futja gyöngyszemekre. Itt van mindjárt a győztesünk, a Fidesz, akik a brüsszeli szabadságharcon túl (avagy „tiszteletet a magyaroknak!”), arra hegyezik ki a kampányt, hogy most aztán tényleg, végleg, legeslegjobban leszámolhatunk a „kommunistákkal”. Azokkal a „kommunistákkal”, akik most már külön indulnak, sok szerencsét nekik a mozgósításhoz, szükségük lesz rá. Gyurcsány szerint ugyan „Európa jobban teljesít”, amit semmivel nem támasztott alá, de legalább viccesen hangzik, Bajnaiék arcfestéssel támadnak, az MSZP meg a Fidesszel riogat, semmi új nincs tehát ezen a fronton sem. Aztán itt van az LMP, akik lelkesen próbálják újra meg újra eladni a szimpatikus kisóvodás szerepét, jelentsen ez bármit azon kívül, hogy megint van teljes négy emberük, akik kapnak egy rakás pénzt a képviselőségért. Reméljük legalább Brüsszelt nem sápolják meg.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban itt vannak az "euroszkeptikusaink", a Jobbik. A kémüggyel most nem foglalkoznék (nem is nagyon követem), de annyit azért megemlítenék, hogy a Jobbik elvileg pont ezt akarta: foglalkozzanak velük a többiek is, legyen jobb a sajtójuk és legyen vita. Most ezekből minden adott, az Indexen is megugrott a róluk készült cikkek száma, csak meg ne sértődjenek megint, hogy nem a programjukkal foglalkoznak az ellenfelek. Ami a magyar politikában sosem volt divat, ideértve a Jobbikot is. Na meg készüljünk fel arra a remek kis hazugságra, hogy ők a második legerősebb párt az országban, mert nagy nehezen végül csak legyűrik az április óta csak szédelgő MSZP-t. Avagy mekkora menő vagy már, ha azzal dicsekedhetsz, hogy belerúgtál a földön fekvő eszméletlen ellenfeledbe, nem?
A magam részéről amúgy euroszkeptikusnak vallom magam, de jelen pillanatban talán helytállóbb az EP-szkeptikus kifejezés. Az EP-nek nincs értelme, hiszen valójában nem szólunk bele abba, hogy az EU hogyan működjön, milyen döntéseket hozzon és még a pártok sem foglalkoznak semmi mással, csak belpolitikai kérdésekkel. Ez utóbbi területen meg éppen most döntöttünk, meg még ősszel is fogunk, szóval most jöhet egy kis szünet.
