Hamu és Feltámadás

Online kocsma! Dohányzó helyiség (kérjük használja a kihelyezett hamutálakat), asztalt biztosítani csak rendelés fejében tudunk, a földre köpni tilos!

Friss topikok

Ezért ütöd ki magad

2012.02.18. 13:04 junkiemano

Már korábban esett szó a marihuána legalizációjának kérdésköréről egy egészen egyedi felfogásban. Jelen poszttal nem szeretnék sem voksot letenni egyik, vagy másik oldal mellett, sem belemenni a – szerény véleményem szerint igen buta, mégis évtizedek óta hangoztatott - vitába, hogy a kávé is drog, meg a cigaretta, az alkohol… ugyanis példának okáért a kaukázusi kefír is egy kemény drog számomra, mert én rákaptam hónapokkal ezelőtt, és azóta is tolom, napi rendszerességgel. Az első köröm a boltokban mindig a hűtőpult felé irányul, és remegő kézzel veszem le a polcról az isteni nedűt. Persze nyilván nem, de azért rajta vagyok rendesen. Szóval hagyjuk a reggeli tejeskávém hatásának összevetését azzal, amikor arra sem emlékszem, hogy jutottam haza, olyan mókásra hosszúra sikerült az este. Nem kategorizálás, vagy ítélkezés a poszt célja, csupán az emberiség bódító szerekhez való egyetemes vonzódásának a megfejtése.

dan_kefir_140_gr.jpgNem érzem szükségét, hogy hivatalos adatokkal támasszam alá, mikor kijelentem, hogy bolygónk lakóinak elenyésző százaléka nem koccint legalább időnként (kultúránként persze eltérő a tradicionális tudatmódosító szerek formája). Ez egy kötelező kellék, sátoros ünnepeken a Nagyi is meghúzza a konty alá valót, de a nagyobb gyerekek is megnyalhatják a likőrös pohár szélét, mert ha esemény van, mindenki arra vágyik, hogy elengedhesse magát, hogy levetkőzhessen a felnőtté válás során belénk szocializált merevségből valamennyit.

A metrón utazva két lehetőségünk van: kiszúrni egy semleges pontot, és ott tartani a tekintetet, vagy az utazóközönséget mustrálni. Ez utóbbiról megoszlanak a vélemények, én mindenesetre szemlélődtem valamelyik nap, és egy kisiskolás csoportot figyeltem a Deák tér és a Lehel között. Két-három fős csoportokban nyüzsögtek, és nevetgéltek mintegy gátlástalanul, tökéletesen figyelmen kívül hagyva, hogy épp a napköziben, az udvaron, vagy valami tömegközlekedési eszközön vannak-e. Egy különösen szép kisfiú, amolyan „nekem is legalább ilyen szép a gyerekem/lesz” típus, egyedül kalandozott el a kapaszkodók és hirdetőtáblák világában, miközben öntudatlanul mocorgott, rajzolt a levegőbe, dobálta a fejét, mikor mihez volt kedve.

És akkor megvilágosodtam. Ismerős volt a kép, és rájöttem: a kissrác pont úgy festett, mint a haverjaim esténként, miután már egy ideje tettek a saját jókedvükért.
Velem megesett, hogy szűk baráti társaságban, egyszer csak énekelve közöltem a mondandóm majd különböző zenei stílusokban elismételtem ugyanazt. Az egyik fiú reakciója ráébresztett a valóságra – ő nem nevetett -, azt mondta, hogy ilyen gyermeki őszinteség valószínűleg nem tört ki belőlem az elmúlt húsz évben.

A gyerekek felnőttek szeretnének lenni, évtizedek óta menő a cigirágó, és minden olyan cselekedet, ami a nagyokat koppintja. Utálják már az általános iskolát is, mert annyi a házi, és különben is, a hétvégén is szánni kell rá pár órát, úgy már aztán különösen leterhelő. Aztán elrepül pár év, és pokoli vágyat érzünk, hogy újra gyerekek legyünk, mert azt a tíz soros verset úgy bevágnám egy zokszó nélkül, csak ne kéne 20 tételből szóbelizni félév végén, tantárgyanként. De a melóhelyen sem fél óra az a túlóra, és pusztán a lakókörnyezetem rendben tartásával több időt töltök, mint anno a házi feladatokkal. Mindenki így él, és mindenki fáradt.
Kiszállni a mókuskerékből, ignorálni az elvárásokat, őszintének lenni, mind olyan ösztönös vágyak, amiket elfojtani kényszerülünk a hétköznapok során. És olyan erős a belénk nevelt gyeplő, hogy kell az az egy(-két-három-négy) sör, bor, rövid, spangli, gyógyszer, csík, mindenkinek a maga érzése szerint ahhoz, hogy visszataláljunk legmélyebb, gondtalan énünkhöz.

Nem kéne tehát fejet csóválni, vagy odaköpni, beszólni, ha jókedvűre alapozott embereket látunk valahol, be lehet vallani magunknak, hogy inkább csak irigykedünk, és dobni pár telefont a barátoknak, hogy „legyünk újra gyerekek valamelyik este mi is!”


10 komment

Címkék: kocsma mélyvíz

A bejegyzés trackback címe:

https://foenix.blog.hu/api/trackback/id/tr304129494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kanstruktív 2012.02.18. 22:03:45

Igazad van, fasza a bejegyzés. Mindig, minden társadalom él tudatmódosító szerekkel, csak kezelni nem mindenki tudja ezeket.

Siphersh 2012.02.20. 04:49:47

Az, hogy "a kávé is drog" nem azt jelenti, hogy van, aki kávéfüggő. Hanem azt jelenti, hogy a kávé egy pszichoaktív szer. A kefír nem pszichoaktív szer.

en.wikipedia.org/wiki/Psychoactive_drug

Minden drognak más a hatása. Nem lehet egy kalap alá venni a drogokat, hiszen például a serkentőszereket nyilván más okból fogyasztják, mint például a kábító szereket.

Ha a "bódító szerekről" van szó, amikkel az ember "kiüti magát", és "arra sem emlékszik, hogy jutott haza", akkor nem a drogokról van szó úgy általában. Sőt, úgy tűnik, hogy konkrétan az alkoholról beszélsz.

junkiemano 2012.02.20. 08:32:15

@Siphersh: Nem, nem konkrétan az alkoholról beszélek. Azokról a dolgokról, amiket ki-ki a maga szokása, ízlése, értékrendje szerint használ ahhoz, hogy módosuljon a tudatállapota. Ettől függetlenül a mi társadalmunkban az alkohol a legnépszerűbb.

A bevezetés, és a kefíres szösszenet pont azt taglalja, hogy nem akarok a fajtáiról, vagy a legalitásáról vitatkozni. De mindenki függ valamitől....

Siphersh 2012.02.20. 14:29:22

@junkiemano: Vagyis az összes pszichoaktív szernek az az egyetlen funkciója, hogy "visszataláljunk legmélyebb, gondtalan énünkhöz"? Mindenki azért issza a kávét? Minden kecsua azért rágja a koka-levelet? Mindenki ezért tolja a metamfetamint?

Oké.

Akkor csak azt mondanám, hogy szerintem egy kicsit egyoldalú ez a megközelítés. Talán kerekebb lett volna az írás, ha nem úgy tálalod, mint az összes drog egyetlen funkciója, hanem mint bizonyos drogok egy lehetséges funkciója.

Kiegészítésként itt egy kis esszé-gyűjtemény, nem általában a drogokról, hanem csak egy drogról, a marihuánáról, hogy csak ez az egy drog is milyen sok különböző funckiót tölthet be az ember életében:

marijuana-uses.com/read/

junkiemano 2012.02.20. 15:16:47

@Siphersh: Jaj, úgy sajnálom, hogy nem érted a lényeget.

És nem, nem várom a kávétól, hogy beálljak, továbbra is pont az ellenkezőjét írtam. Az a rész inkább a kedves, poénkodós rész....... Mosolyogj!

Siphersh 2012.02.20. 16:04:52

@junkiemano: Szerintem a kulturáltság a lényeg. Ami azt jelenti, hogy mi a helye, funkciója, mikéntje, hogyanja az egyes drogoknak. És ez nemcsak a szokásokról szól, hanem a lelki egészségről is szól, a kávétól a nyugtatón át az alkoholig.

És egy olyan blogbejegyzés, amiben valaki elmondja, hogy számára mit jelent egy bizonyos drog, hogy milyen funkciót tölt be, és hogyan használja, milyen tapasztalatokkal, az ilyen értelemben vett kultúraépítésnek a leglényegibb, kulturálisan legjelentősebb formája. Nagyon jó és fontos!

Ez az a kommunikáció, ami előre viszi a dolgot, és mondom: ez nemcsak szokás, hanem lelki egészség kérdése!

De fontos, hogy egyértelmű legyen, hogy konkrétan melyik drogról van szó. Ha például azt hiszem, hogy a heroin ugyanarra való, mint az alkohol, és arra próbálom használni, mint az alkoholt, annak nagyon rossz vége lehet. A lényeg veszik el, ha nem egyértelmű, hogy konkrétan melyik drogról van szó.

A különböző drogok összemosása és az illegális drogokkal kapcsolatos szemérmes homályosítás pont annak a kultúraépítő, nyílt, konkrét, szókimondó kommunikációnak az elkorrumpálódása, ami miatt olyan nagyon fontos és jó lehetne egy ilyen blogbejegyzés.

Az előbb azt mondtad, hogy mindazokról a dolgokról beszélsz, amiket "ki-ki a maga szokása, ízlése, értékrendje szerint használ ahhoz, hogy módosuljon a tudatállapota".

Most meg azt mondod, hogy a kávéról ez nem szól.

Ha nem derül ki, hogy miről szól az írásod, akkor nem szól semmiről.

Siphersh 2012.02.20. 16:44:39

" nem várom a kávétól, hogy beálljak"

Ez is egy olyan dolog, hogy nem tudom, miről beszélsz. Mit értesz "beállás" alatt? A kávé pszichoaktív hatását érted alatta? Mert akkor én meg viszont azért iszom a kávét, hogy beálljak tőle.

Vagy a "bódító" hatást érted beállás alatt? Hát persze, hogy nem azért iszod a kávét. A kávé egy serkentőszer. Akkor meg én viszont nem azért füvezek, hogy beálljak tőle.

Szóval én örülök, hogy írtál egy cikket ebben a témában, csak nem derül ki, hogy kokrétan miről van szó.

vörösbor(de)minőségi 2012.02.22. 06:25:31

azt látom eléggé öncélú okoskodás van itt.nem értem miért?azt sem értem miért nem lehetett a lényegét megérteni ennek a szösszenetnek?itt nem felül kerekedni kell és boldogan látni a betűimet,hanem megérteni a lényegét amiről szól a szöveg.úgy hivják szövegértés.baromian jó kedvű végre nem egy búsmagyar jajdeszarnekünk írás-erre itt van pár okos aki disszertációt akar belőle csinálni és azonnal elvész a lényeg.ami amúgy olvasható. kereken érthetően elmondja egy ember véleményét egy dologról egy hangulatban.ezzel vitázni nem érdemes de hozzá szólni véleményt mondani azt igen.a különbség e kettő között igen nagy.

Siphersh 2012.02.22. 14:24:25

@vörösbor: Jó, hát, én jó sokszor elolvastam, de nekem valahogy mindig az jön ki, hogy minden tudatmódosító szer bódítószer, amiknek "egyetemesen" egyetlen funkciójuk van: a kikapcsolódás, hogy újra gyerekek lehessünk, hogy "visszataláljunk legmélyebb, gondtalan énünkhöz".

Nyilván, bizonyos drogoknak bizonyos szituációkban bizonyos emberek számára van ilyen funkciójuk, és egy fontos, értékes funkció.

Ha a kizárólagosság állítása nem része az írás "lényegének", csak valami költői eszköz, hát, szori, én a költészetet sose értettem. A költő ezzel azt akarta mondani? Akkor miért valami egészen mást mondott?

Siphersh 2012.03.03. 16:58:59

"Vajon miért fogyasztanak az emberek drogokat? Erre a kérdésre próbál választ adni két német kutató"

drogriporter.hu/mullerschuman