Hamu és Feltámadás

Online kocsma! Dohányzó helyiség (kérjük használja a kihelyezett hamutálakat), asztalt biztosítani csak rendelés fejében tudunk, a földre köpni tilos!

Friss topikok

A lényeg hiányzik

2010.12.21. 09:24 csaksimánkatus

 

Tegnap szerettem volna meglátogatni a nagypapámat, mert azt a hírt hallottam, hogy most újra találkozhatok vele. A házát könnyen megtaláltam, de a régi gangos lépcsőház nem tűnt ismerősnek. Arra jutottam, hogy biztos csak azért nem ismerem fel, mert régen jártam arra, még egész fiatal koromban.

Sajnos a lift nem működött, pedig borzasztó lusta vagyok lépcsőzni, nem is szeretem, fárasztó, és lihegek tőle, mint egy kutya. Ugye, ugye a dohányzás. Végül is kénytelen voltam elindulni a lépcsőn. Már a negyedik emeletnél jártam, amikor megláttam a liftet. Kis ülések voltak benne, mint a vidámparkban a játékokon. Már egy páran ültek bent, engem vártak, így megpróbáltam bemászni, de nagyon féltem, hogy lesek a korlátról, amire fel kellett másznom, hogy be tudjak ugorni. Mert, mint megtudtam a negyediktől nem működik a lépcső, viszont a lift igen. Mivel még lépcsőzni se szeretek, ezért a különböző sportokat is hanyagolom (pláne!), így nem is vagyok túl ügyes olyan esetekben, amikor a testi erőmet és ügyességemet kell használni (na jó, van amikor igen. Talán nevezhetném sportnak…), ezért elhagyott az önbizalmam, és feladtam a küzdelmet. Pedig bíztattak a többiek, akik a liftben ültek, hogy sikerülni fog, de én túl gyáva voltam. Remegett a térdem, és nem volt erő a karomban. Biztos voltam benne, hogy nem tudom megtartani magam, és leesek.
Elkeserített, hogy nem láthatom a nagypapát. Már olyan rég láttam, két éve halt meg. Mérges voltam magamra, hogy a gyengeségem miatt nem láthatom. Bánatomban elindultam Mátéékhoz. Ott mindig megvigasztalódok. Nemrég új helyre költöztek, egy napfényes, szimpatikus házba. Ez is csak egy régi bérház, de nem annyira szürke, mint az ilyenek általában. A földszinten laknak, és a lakás előtti kis területen üvegtetős kávézó-cigiző teraszuk van. Máris jobb kedvem lett, amikor beléptem hozzájuk. Örültek nekem. Mondjuk, mindenkinek örülnek, de azért jól esett. Elmondtam nekik, hogy mi a baj, ők meghallgattak, és fordítva. Őket is meg kell hallgatni valakinek. Annak a legnehezebb, aki mindenkit meghallgat, mert őt nem kérdezik. Neki csak mondják.
Nem voltam ott sokáig, és még mielőtt elmentem mutattak egy képet a Húgomról, hogy nézzem meg milyen szép. És tudtam, hogy szép. Mindenki szerint szép. Szerintem is. Sokáig gondolkoztam, miért mutathatták nekem a képet. Nekik mindig van valami céljuk. Nem jöttem rá, de azért szemmel tartom.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://foenix.blog.hu/api/trackback/id/tr532529625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.