Hamu és Feltámadás

Online kocsma! Dohányzó helyiség (kérjük használja a kihelyezett hamutálakat), asztalt biztosítani csak rendelés fejében tudunk, a földre köpni tilos!

Friss topikok

A bölcsészlétezés alapjai

2010.09.25. 16:42 mujure

Tanulmányaim miatt köteles voltam a múlt héten szemelvényeket elolvasni a Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet című műalkotásból. Tanulságos volt.

A kötet hat szerző együttes munkája, nekem az első részt kellett elolvasnom, ami H.A. Diederiks munkája. Ezen belül tulajdonképpen a rurális (falusi) és az ipari társadalom hat ismertetőjegyéről olvashattam. Aztán következett a következő fejezetnek egy kisebb része, ezt már D.J. Noordam jegyzi. Itt Nyugat-Európa demográfiai fejlődéséről volt szó,  leginkább a kora-újkorra fókuszálva (1492-1648).
 Vajon mik lehetnek azok az alaptényezők, amik befolyásolják egy társadalom demográfiáját? Ez volt a fő kérdése Noordamnak. A válasszal mindenkit meg fogok döbbenteni. Figyelj, mert csalok. Elképesztően újszerű dolgokra jött rá (najó, a könyv 1994-es, de akkor is): a születés, a halálozás, a házasságkötés és a migráció. Elképesztő, mi? Ebből a négyből az utolsó hangzik a legjobban, már-már tudományosan hat. Migráció=vándorlás. Ennyi. Szóval, hogy hányan élnek egy adott területen, és azok hol (falu? város?) sűrűsödnek, ezek befolyásolják. Na most, a következő megállapításra juthatunk: ha kiemelkedően magas a halálozási arány, akkor a népesség csökken (ezt így meg kell tanulni, úgyhogy vegyétek komolyabban!!). Például a XIV. században csökkent a népesség. Ilyenkor mi a történész feladata? Elkezdi vizsgálni, hogy ez vajon mért történt, és hogy vannak-e területileg eltérések. A miértre 3 lehetséges verzió van: éhínség, járvány, háború. Döbbenetes, leesett állakat kéretik felvenni, még nincs vége az órának! Ilyenkor az egyszerű ember mit csinál? (mármint ha csökken a népesség, követtek, ugye?) Születésszabályozás. Itt jön képbe a következő pont. Kúrni kell, gyerekek! De ahhoz előbb meg kell házasodni, mert a zabikölyköket nem csipázták ám, nem volt még liberális szemlélet, keményen dúlt a szörnyűséges feudalizmus. Szóval házasság kell. Pazar. A migrációról pedig már csak annyit, hogy a városokban többen laktak, odavándoroltak, mert több volt a pénz. Hihetetlen.
Persze a könyv rengeteg adatot hoz, hogy a városokban több járvány volt (több ember, kisebb helyen), hogy a népsűrűség alakulása, hogy a híres 1693-94-es roueni éhínség és  St.-Lambert-des-Levéesben megkeresztelkedettek és elhalálozottak aránya 1590-1790 között,...

Van kérdés? Van: ez ki a faszt érdekel?

Köszönöm szépen, nagyon jó kérdés, ez mindenkiben felmerült. A válasz igen egyszerű: leginkább senkit. No persze, ez így nem igaz, mert tud ez tök érdekes lenni, meg logikus, meg ha az ember történelmet tanul, akkor muszájból is érdekelni fogja. Csütörtök 10-től másfél órán át erről beszélgettünk. Szóval ott és akkor például engem érdekelt. A hihetetlen ebben az, hogy Noordam és társai kiadtak egy 329 oldalas könyvet, amiben gyakorlatilag erről van szó. Érzitek ebben a zsenialitást? Megtanultak egy halom olyan dolgot, ami mindenki számára amúgy is nyilvánvaló, majd írtak belőle egy tankönyvet, hogy ezt a tudást továbbadhassák. Ja, előtte kutattak kimondhatatlan nevű francia kisvárosokban, így valóban volt újszerű publikáció is a kötetben. Mi lenne, ha ez a könyv nem létezne? Semmi az égvilágon, a Föld forogna a tengején ugyanúgy, a Mekiben is lenne párszázas akció, maximum Kurucz tanárúr mást adna fel kötelezőnek. De nem, hat bölcsész fogta magát és megírta a könyvet, pénzt kaptak érte (na, nem valami sokat), nomeg elismerést, ami azért nem rossz.

Nem mondok semmi újat azzal, hogy a bölcsészek azért léteznek, hogy magukat tartsák fenn. Ezt mindenki tudja, nem találtam fel vele a spanyol viaszt. De abba talán kevésbé gondolunk bele, hogy ez bizony egy zseniális rendszer, önmüködő, és fenntartható a végtelenségig. Mi lesz, ha a folyton dinamikusan fejlődő tudomány felfedezi az életelixírt és soha senki nem lesz beteg? Nincs szükség orvosokra, így a tudomány azon ága szépen elsorvad. De ez nem történhet meg a bölcsészekkel, mivel rájuk eleve semmi szükség nincs a társadalom fenntartásának szempontjából. Persze, köcsög vagyok, mert hát az irodalom vagy a történelem igenis fontos dolog, amivel az embernek valamilyen szinten tisztában kell lennie. Ez így igaz, de a gimnáziumi oktatás pont elegendő alaptudást ad ahhoz, hogy az intelligens embernek legyen kedvenc költője, és tudja, hogy mi az a demokrácia és ki volt Hitler. Ehhez csupán a tanárokra van szükség, ami persze a bölcsészek többségét jelenti, hiszen más egyebet egy bölcsész nem nagyon tud tenni: elmegy tanítani. De például az egyetemi tanár már csak azt a valóban fölöslegesnek ható többletet tanítja meg, amire igazából semmi szükség nincs, csak annyi haszna van, hogy rászabadul a társadalomra egy újabb adag okoskodó barom.

Első példánk az irodalom. Ki olvas ma modern irodalmat? Ki tud felsorolni 3 mai magyar költőt? Nalátod. Az meg, hogy majd a jövő elismer, senkit nem érdekel, mivel a halál után ezért nem jár fizetés... Ma megjelenő verseskötet/regény párszáz példányban jelenik meg, aminek a felét a könyvtárak vásárolják meg, mert kötelező nekik. Az ismerősökön kivül pedig a kutyát nem érdekel egy újabb irodalmi folyóirat. Ez van. Jókait meg úgyis tanulod...

Történelem. Ez folyamatosan történik, ezzel nem lehet vitázni. Történelem mindig volt, mindig lesz. Csak hát a történelem egy nagy kurva. Folyamatosan a győztesek írják, vagy pénzért írják, hogy a fizetőt kielégítse. Gondoljunk bele egy percig, hogy 500 év múlva kiásnak egy Magyar Nemzetet, és megállapítják, hogy 2010 Magyarországán minden a legnagyobb rendben volt, az emberek boldogok voltak. Aztán kiásnak egy Népszabit és senki nem ért semmit. Na, hát az ilyenekből él egy történész.

A következő dolog, amibe képzeljük bele magunkat az, hogy mi lenne ha az egész rendszert eltörölnénk, pár középiskolai tanáron és újságírón kivül pedig senki nem lehetne bölcsész. Szép új világ? Dehogyis! Halál unalmas lenne, senki nem okoskodna, nem pörögne ezerrel egy mihaszna pénztelen, ámde zseniális bagázs! Egy olyan tömeg, amely képes volt arra, hogy megszervezze önmagát, és képes arra, hogy a világ végezetéig alapvetően értelmetlen dolgokon vitázva fenntartsa saját kis körét. A zsenialitást nem lehet nem észrevenni!


2 komment

Címkék: bölcsész

A bejegyzés trackback címe:

https://foenix.blog.hu/api/trackback/id/tr722322611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.